Magyarországon a faktoring szolgáltatás csaknem másfél évtizede van jelen a pénzügyi-üzleti életben. A devizatörvény fokozatos liberalizálása lehetővé tette a vállalatok számára, hogy az addig törvény által előírt akkreditívet, garanciát, okmányos inkasszót mellőzve nyitva szállítsanak külföldre, és akár több hónapos fizetési haladékot is adjanak vevőiknek. A faktoring során a szállító vevőivel szembeni követelését bizonyos díj és kamat megfizetése ellenében megvásárolja egy pénzintézet vagy egy faktorcég, amely engedményezés útján a követelés jogosultjává válik.
Faktoring típusok
– visszterhes vagy visszteher nélküli az ügylet
– értesítik róla a vevőt vagy sem ( nyílt vagy csendes)
– ki végzi a beszedést: (a faktor, vagy ügyfele az ő ügynökeként)
– előlegez-e a faktor vagy sem
– esedékességkor vagy a pénzbefolyás után egyenlíti-e ki a faktor a vételárat (előleg levonása után)
Belföldön a visszterhes faktoring a legelterjedtebb a faktoring változatok közül. A faktor, vagyis a faktoring tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó bank vagy faktorcég finanszírozást nyújt ügyfelének, elvégzi a vevőszámla adminisztrációját és a követelés beszedését, de nem védi meg ügyfelét a kétes követelés keletkezésétől. A faktornak teljes a „visszkeresete”, ha a követelés fizetetlen marad a vevő fizetésképtelensége okán. A faktor tehát nemcsak a vevőn de a szállítón is teljes joggal követelheti a számla ellenértékét.
Mindazonáltal a hazai faktoring piac még gyerekcipőben jár: 2001-ben a cégek hozzávetőlegesen 150 milliárd forint összegben faktoráltak vevőköveteléseket, ami mindössze. 0,07 százaléka volt az éven belüli vállalati hitelállománynak (kb. 10–12 milliárd forint) az EU 2,5 százalékos átlagához képest.
EU-csatlakozás és a faktoring szolgáltatás
A nemzetközi faktoring az EU-ban egy fejlett szabályrendszerrel rendelkező szolgáltatás. A piaci szereplők egy része szerint az EU tagság versenyhátrányt jelenhet a kis- és középvállalatoknak, ha nem ismerik fel a faktorálás jelentőségét és fontosságát cégük életében.
Az uniós piaci verseny ugyanis rákényszeríti majd a hazai beszállító vállalatokat is arra, hogy halasztott fizetésben állapodjanak meg vevőikkel. A halasztott fizetés viszont kockázatosabb; hiszen a késedelmes fizetést, lelassuló cash-flow-t és likviditási problémákat jelent a szállítóknak. Erre azonban a faktoring megoldást nyújthat.
1. Export faktoring
Az export faktorálás négyszereplős ügylet, az export faktoron, az eladón és a vevőn kívül egy, az adós országában működő import faktor is részt vesz a szolgáltatás végrehajtásában. Az import faktor egy meghatározott összegig rulírozó keret formájában, átvállalja a vevő nemfizetéséből eredő kockázatot.
Szolgáltatások az exportőr számára:
– (elő)finanszírozás
– követelések nyilvántartása,
– követelések beszedése
– garantált fizetés (ha az import faktor viseli a vevőkockázatot)
Előnyei:
– az exportőr a garantált fizetés által mentesül a nyitva szállítás veszélyeitől
– az exportőr olcsó finanszírozási lehetőséghez jut
– az exportőr mentesül a követeléskezelés költségeitől
Típusai:
– notified – a vevő értesül a faktorálásról
– non-notified – a vevő nem értesül a faktorálásról
– inkasszó alapon működő export faktoring – csak a számlakövetelések beszedésére kéri fel az export faktor az import faktort, az nem garantálja a fizetést
– direkt export faktoring – az import faktor nincs az ügyletbe bevonva, az export faktor a szállító limitjére vagy saját kockázatára finanszírozza a szállítót.
2. Import faktoring
Az import faktoring az exporthoz hasonlóan működik, az export faktor felkéri az import faktort az importőr előzetes minősítésére. Ha megfelelő minősítésű cégről van szó, az import faktor keretet állít föl vevőre. A keret erejéig az import faktor garanciát vállal a faktorált számlák ellenértékének megfizetésére.
Előnyei:
– az exportőr garantált fizetéshez jut.
– az importőr a saját országában működő faktorral áll kapcsolatban, nem szükséges pontos ismeretekkel rendelkeznie a partnere országának előírásairól, nyelvi nehézségei sincsenek.
Típusai: azonosak az export faktoringéval.
