Üzleti tippek

Mire figyeljünk tb-járulékfizetéskor?

admin
admin

2003. 03. 12. 00:00

A vállalkozások idén sincsenek könnyű helyzetben, amikor a januártól bevezetett tb-járulékfizetési szabályok módosításait igyekeznek elsajátítani. Az bizonyos: ebben az évben összességében nem csökkennek a vállalkozások járulékterhei.

Magánnyugdíjpénztár
2003 január elsejétől újra kötelező a pályakezdők magánnyugdíj-pénztártagsága. A törvény tartalmazza, hogy ki is számít ebből a szempontból pályakezdőnek. Azok a biztosítottak, akik 2003. január elsején még nem töltötték be a 30. évüket, ez év december 31-ig még csatlakozhatnak valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz. Egy másik egyszeri lehetőség, hogy akik tavaly voltak pályakezdők, s 2002 december végén még magánnyugdíj-pénztártagok voltak, azok ez év végéig visszatérhetnek a tb-nyugdíj rendszerbe.
Ebben az évben a pénztártagok 7, jövőre pedig 8 százalék tagdíjat, a kötelező tb-be pedig idén 1,5, jövőre pedig 0,5 százalékot fizetnek. A kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a jelenlegi 8-ról 8,5 százalékra nőtt. Ugyanakkor összességében mégsem nő a biztosítottak terhe, mivel a munkavállalói járulékot 1,5 százalékról 1 százalékra mérsékelték. Újdonságot jelent az is a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, hogy a pénztártag, illetve a kedvezményezett kérelmére lehetőség van a tagdíj-kiegészítés hozam nélküli visszafizetésére vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba való átutalására. A magánpénztár az összeget a tb nyugdíjrendszerbe való visszalépés, rokkantsági nyugellátásra való jogosultság megszerzése, illetve hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén utalhatja vissza. Ha ezekre tavaly december 31-ig sor került, akkor a visszafizetési vagy átutalási kérelem előterjesztésére a magánszemélynek 5 év áll rendelkezésére. A magánnyugdíjpénztárnak egyébként ez évtől a visszalépési kérelem kézhezvételének negyedévét követő 50 napon belül kell átutalni a tb nyugdíjbiztosítási alapjába azt a követelést, amelyet a visszalépő tag egyéni számláján a kötelező tagdíjból származó bevételként tart nyilván.


Munkáltatók által fizetett tb-járulék
A munkáltatók által fizetendő 29 százalékos tb-járulék ebben az évben nem csökkent, s abban sincs változás, hogy ezt a fajta közterhet felső határ, vagyis jövedelemkorlát nélkül kell fizetni. A járulék alapja főszabályként idén is az a jövedelem, amit az szja-előleg számításánál jövedelemnek kell tekinteni. Ugyanakkor kivételek továbbra is maradtak: nem kell tb-járulékot fizetni még idén sem a reprezentáció és az üzleti ajándék címén adott termék vagy szolgáltatás után, annak ellenére sem, hogy ezek természetbeni juttatásnak minősülnek. A természetbeni juttatások esetében egyébként a járulékfizetési kötelezettség megállapításakor azt kell vizsgálni, hogy a juttatásban részesülő biztosítási jogviszonyban van-e a munkáltatóval. Ha a tb-törvény szerint munkáltatónak minősülő szerv vagy személy a vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló biztosítottnak adja az adóköteles természetbeni jövedelmet, akkor kell járulékot fizetni. A magánszemélynek viszont a természetbeni juttatások után nincs semmilyen járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanakkor ez évtől bizonyos természetbeni juttatások után a cégnek sem kell járulékot fizetni, mivel azok nem képeznek járulékalapot. Így például a munkáltató által nyújtott ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat, valamint az első üzembe helyezését követően legalább 2 évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése, amely adómentes is. Kedvező változás az is, hogy jelentősen emelkedett az adó- és járulékmentesen adható étkeztetés értéke: természetben nyújtott étkezés esetén havi 4000 forint, míg kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító utalvány esetén havi 2000 forint. Az üdülési csekk adó- és járulékmentes értékhatára is emelkedett: az adóév első napján érvényes minimálbér – idén 50 ezer forint – összegéig.


Magánszemélyek által fizetett járulékok
A magánszemélyek nyugdíjbiztosítási járuléka esetében érdemleges változás történt: mértéke a bruttó átlagkereset két és félszerese lett, a korábbi napi 6490 forintról idén 10 700 forintra emelkedett, amely éves szinten 3 905 500 forintot jelent. Ez jelentős tehernövekedést jelent a havi 300 ezer forint vagy annál nagyobb jövedelemmel rendelkezőknél. Az egészbiztosítási járulék alapra viszont ez a korlát idén sem vonatkozik. Ugyanakkor történt egy kedvező változás: a 3 százalékos egyéni járulékot a foglalkoztatottnak ez évtől nem kell megfizetni bizonyos jövedelmek – így például a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási díj, a szabadságmegváltás – után sem. Tavaly még ugyanis az volt a helyzet, hogy miközben ezen jövedelmek után is megfizette a magánszemély az egészségbiztosítási járulékot, ellátást már nem kapott utána.
A többes jogviszonyban lévők számára jelent kedvező szabályozást, hogy ha legalább egyik jogviszonyában a foglalkoztatásának az ideje eléri a heti 36 órát, akkor a további jogviszonyaiból származó, járulékalapot képező jövedelme után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.
Biztosítottak köre
Érdemes figyelni egy fontos változásra: részben bővült, részben szűkült a biztosítottak köre. A felhasználási szerződés alapján kifizetett díj például már nem képez járulékalapot. A járuléktörvény ugyanis a szellemi alkotások teljes körére kiterjeszti a szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységből származó jövedelmekre irányadó járulékfizetési szabályokat.
Az adminisztrációs kötelezettségek csökkentése céljából a kormányzat újra „visszacsempészte” a törvénybe a kezdő egyéni vállalkozó fogalmát: e szerint az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától számítva az adott naptári év utolsó napjáig minősül kezdőnek. Ezeknek a kezdő vállalkozóknak lehetővé teszik, hogy járulékfizetési kötelezettségüknek az általánostól egyszerűbb módon tehessenek eleget: a járulékterheket a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után fizetik meg, nem pedig a ténylegesen felvett jövedelem után.


Egészségügyi hozzájárulás
Ez év január elsejétől a személyenkénti havi 4500 forintról 3450 forintra mérséklődött az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Megszűnt a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék utáni 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége. Ráadásul nem csak a jövőben keletkező osztalékra vonatkozik a kedvező szabály, hanem a 2002-ig keletkezett jövedelemre is, ha azt 2003 december 31-e után, vagyis csak jövőre fizetik ki. Nem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni például az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a tb-nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visszalépés miatt kifizetett tagdíjfizetés összege után sem.


Adatszolgáltatás
Alapos szigorítás történt a foglalkoztatókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket illetően. A legfontosabb változás, hogy a foglalkoztató 8 napon belül köteles az illetékes egészségbiztosítási szervnek bejelentést tenni az általa foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartalmáról. A személyi adatok és a taj-szám megjelölésével teljesítendő bejelentési kötelezettség lényeges szigorítást jelent a korábbiakhoz képest, amikor is csupán havonta egyszer, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kellett ezen feladatot teljesíteni. Abban nem történt változás, hogy az egészségbiztosítási igazgatási szerv a foglalkoztató számára nyilvántartási számot állapít meg, amelyről 30 napon belül értesíti azt. Mint ahogy abban sincs újdonság, hogy a biztosítottak bejelentésére kötelezett foglalkoztatók a bejelentőlap másolatát – a benyújtás igazolásával – 5 évig kötelesek megőrizni. A bejelentés mágneses adathordozón is történhet, ám kinyomtatott, hitelesített példányra ebben az esetben is szüksége van a mep-nek.


Fizetési kötelezettségek:
– 11,5 százalék az egyéni járulék mértéke, amelyből 8,5 százalék a nyugdíjjárulék, 3 százalék pedig az egészségbiztosítási járulék,
– a nyugdíjjárulék-fizetés felső határa a bruttó átlagkereset két és félszerese, vagyis 3 905 500 forint, azaz napi 10 700 forint,
– a foglalkoztató 29 százalék tb-járulékot fizet,
– a tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 3450 forint/fő.

Társas vállalkozások:
– a társas vállalkozás a főállású tagja részére személyes közreműködés fejében kifizetett, járulékalapot képező jövedelme, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után 29 százalék járulékot fizet,
– a társas vállalkozó által fizetendő egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja – a jövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti természetbeni juttatás kivételével megegyezik a tb-járulék alapjával,
– a társas vállalkozó egyéni nyugdíjjárulékot a bruttó átlagkereset két és félszereséig fizet, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékának viszont esetükben sincs felső korlátja,
– ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, vagy közép-, esetleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor járulékának a ténylegesen kapott, járulékalapot képező jövedelem az alapja, vagyis ilyenkor nincs minimális járulékalap,
– ha a társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a minimális járulékalapot – választása szerint – csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie.

Az evázók terhei
Az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozókra speciális járulékbevallási és -fizetési szabályok vonatkoznak. Az evás társas vállalkozók viszont ugyanúgy fizetnek járulékokat és egészségügyi hozzájárulást, mint a tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozások.
A főfoglalkozású eva-s egyéni vállalkozónak 29 százalékos tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíj- és a 3 százalék egészbiztosítási járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó fő szabálytól eltérően, a törvény erejénél fogva a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után kell megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó megtehette, hogy amikor az eva hatálya alá tavaly decemberben bejelentkezett, akkor azt nyilatkozta, hogy a minimálbérnél magasabb jövedelem után fizeti a járulékokat. Az akkor megjelölt járulékalap egész évre szól, legközelebb majdnem egy év múlva, az éves eva- bevallással nyilatkozhat majd arról, hogy mi legyen a járulékalapja. A főállású egyéni vállalkozónak a járulékok mellett még a tételes – havi 3450 forint – egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie. Ugyanakkor bizonyos időszakok alatt sem járulékokat, sem ehót nem kell fizetni főállású egyéni vállalkozóknak sem: így például a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az ápolási díj vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatt sem.
Amennyiben az evás egyéni vállalkozó egyben munkaviszonyban is áll és ott a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetve közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, akkor az eva-alap 4 százaléka után kell társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni, azonban egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
A nyugdíjas egyéni vállalkozóknak 5 százalékos baleseti járulékot kell fizetni az eva-alap 10 százaléka után. Az eva-alap mindkét esetben a bruttó árbevétel, vagyis az áfával növelt nettó árbevétel.
Az evás egyéni vállalkozónak évente egyszer, február 15-ig kell az eva-bevallás részeként a járulék és az eho-bevallását is benyújtani az állami adóhatósághoz. A járulék és az eho-fizetés határideje is megegyezik az eva-előleg fizetésének határidejével, vagyis a negyedévet követő hónap 12-ig kell azt megfizetni. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a minimálbérnél magasabb járulékalapot határozott meg, akkor a befizetéseket négy egyenlő részletben kell teljesíteni.
Az egyéni vállalkozóktól eltérően a társas vállalkozásoknál az eva választása nem érinti a járulékfizetési kötelezettséget. Vagyis ugyanúgy kell fizetniük a járulékokat, mintha a tételes költségelszámolást választották volna, s ez minden – tehát függetlenül attól, hogy főfoglalkozású, vagy kiegészítő tevékenységű, vagy esetleg többes jogviszonyú – társas vállalkozóra vonatkozik. Vagyis a főfoglalkozású evás társas vállalkozónak is a neki személyes közreműködés címén kifizetett, járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után kell a szükséges járulékokat megfizetni.
Nemcsak a járulék-bevallási, hanem a befizetési rend is ugyanaz az evás, mint a nem evás társas vállalkozóknál.

Evás vállalkozók járulék és eho terhei:

I. Egyéni vállalkozó főfoglalkozású Többes jogviszonyban álló Nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató)
1. Tb-járulék (29 %) Legalább a minimálbér után Eva-alap 4 százaléka után Nem kell fizetni
2. Nyugdíjjárulék (8,5 %) Legalább a minimálbér után Eva-alap 4 százaléka után Nem kell fizetni
3. Egészségbiztosítási járulék (3%) Legalább a minimálbér után Nem kell fizetni Nem kell fizetni
4. Baleseti járulék (5%) Nem kell fizetni Nem kell fizetni Az eva alap 10 százaléka után
5. Tételes eho (3450 forint) 3450 forint 3450 forint/hó, kivéve ha más fizeti utána Nem kell fizetni

II. Társas vállalkozó főfoglalkozású Többes jogviszonyban álló Nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató)
1. Tb-járulék (29%) A ténylegesen kivett jövedelem, de minimum a minimálbér után A személyes közreműködés után ténylegesen kivett jövedelem után Nem kell fizetni
2. Nyugdíjjárulék (8,5 százalék) A ténylegesen kivett jövedelem, de minimum a minimálbér után Ténylegesen kivett jövedelem a személyes közreműködés után Nem kell fizetni
3. Egészségbiztosítási járulék (3%) A ténylegesen kivett jövedelem, de minimum a minimálbér után Ténylegesen kivett jövedelem a személyes közreműködés után Nem kell fizetni
4. Tételes eho 3450 forint/hó/fő Nem kell fizetni 3450 forint/fő/hó
5. Baleseti járulék (5%) Nem kell fizetni Nem kell fizetni A személyes közreműködés után ténylegesen kivett jövedelem




vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.