Céltartalék
Vevôkre nem, csak a várható kötelezettségekre és a jövôbeni költségekre kell céltartalékot képezni 2001-tôl. A céltartalékhoz kapcsolódóan adóalap-növelô tétel a várható kötelezettségekre és a jövôbeni költségekre képzett céltartalék miatt elszámolt ráfordítás, csökkentô tétel pedig a várható kötelezettségekre és a jövôbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt elszámolt bevétel.
Követelések értékvesztése
A 2001-tôl érvényes szabály lényegében megegyezik a korábbival, csupán most céltartalék helyett értékvesztést kell elszámolni a kétes követelésekre. Az adóalap-módosítás két lépésben történik: meg kell növelni az adóalapot az értékvesztés teljes összegével, majd le kell csökkenteni az értékvesztésnek az adótörvény által is elismert mértékével. A törvény átmeneti rendelkezése szerint a 2001. évi adóalap megállapításakor adóalap-csökkentô tételként lehet figyelembe venni azt az összeget, amelyet az elôzô évben, tehát 2000-ben a követelésekre képzett céltartalékkal kapcsolatban adóalap-növelésként számoltak el.
Befektetések értékvesztése
A készletekre, befektetésekre, értékpapírokra elszámolt értékvesztéshez kapcsolódó adóalap-módosító korrekciók 2001-tôl megszűntek. Az új szabályokra való áttérés során azonban rendezni kell azokat a tételeket, amelyek a régi számviteli törvény alapján történô elszámolás miatt még a könyvekben szerepelnek. Így a 2001. évet megelôzôen felhalmozódott, az adóalapban még el nem számolt nyilvántartott értékvesztés összegét – az eszközök nyilvántartási módjától függô speciális szabályok szerint megosztva – a következô 3–5 év alatt adóalap-csökkentô tételként lehet figyelembe venni.
Behajthatatlan követelés
Új szabályok érvényesek 2001-tôl. Eszerint adóalap-növelô tétel a számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés leírt összege, míg adóalap-csökkentô tétel az adótörvény alapján behajthatatlannak tekinthetô követelés összege. Fontos, hogy csak azokat a követeléseket lehet behajthatatlannak tekinteni, amelyek esetében az adózó rendelkezik a behajthatatlanság tényét alátámasztó hivatalos dokumentumokkal. A fô eltérést az okozza, hogy különbözik a számviteli törvény és az adótörvény által behajthatatlannak tekinthetô követelés fogalma.
Alultőkésítés
Meg kell növelni az adóalapot a kötelezettségek adóévben elszámolt kamatának a saját tôke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részével. Nagyon fontos arra figyelni, hogy a kötelezettségek már nem csak a kapcsolt vállalkozásoktól kapott kölcsönöket, hanem minden kötelezettséget magukban foglalnak – de továbbra sem kell figyelembe venni a pénzügyi intézményekkel szembeni kötelezettségeket –, s hogy mind a kötelezettségek mind a saját tôke tekintetében az adóévi napi átlagos állomány alapján kell a kalkulációt elkészíteni. Az új alultôkésítési szabály tehát több szempontból is eltér a régitôl, ráadásul a fogalmak tartalma is megváltozott. Az új elôírások csak a 2000. december 31. után felvett kölcsönökre, kibocsátott értékpapírokra érvényesek. Amennyiben az adóalany 2001 elôtti és 2001-ben keletkezett kötelezettségekkel is rendelkezik, az ezekhez kapcsolódó korrekció összegét egymástól függetlenül, azaz a 2001 elôtti kölcsönök esetében a régi szabály, a 2001-ben létrejött kötelezettségeknél pedig az új szabály alkalmazásával kell kiszámítani.
Eszközértékesítés
Tárgyi eszközök, immateriális javak, készletek értékesítése esetén, amennyiben az eladott eszköz bevételként elszámolt ellenértéke nem éri el a piaci ár 90 százalékát, akkor az eszköz nyilvántartási értékének (készlet esetén könyv szerinti értékének) a bevételként elszámolt összeget meghaladó részét nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülô ráfordításnak kell tekinteni, vagyis adóalap-növelô tétel.
Értékpapír értékesítése
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás a részesedés, értékpapír értékesítésekor elszámolt ráfordításnak a bevételt meghaladó része, illetve a keletkezô árfolyamveszteség, amennyiben az értékpapír beszerzési ára több mint tíz százalékkal meghaladja a beszerzéskori piaci árát, vagy az eladási ár nem éri el az értékesítéskori piaci ár 90 százalékát.
Szolgáltatás igénybevétele
A nettó 200 ezer forint értéket meghaladó szolgáltatás igénybevétele miatt felmerült költség csak abban az esetben tekinthetô a vállalkozás érdekeit szolgáló költségnek, ha a kiadás az ésszerű gazdálkodás követelményei alapján indokolt volt.
Káresemény, hiány
A keletkezett kárt, eszközhiányt nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak tekinteni, ha az a megfelelô gondosság hiányának a következménye. Ez utóbbit az adóhatóságnak kell bizonyítani.
Értékcsökkenés
Az eddigi gyakorlatnak megfelelôen a számviteli szabályok alapján elszámolt értékcsökkenési leírás növeli az adó alapját, míg az adótörvény által elismert amortizáció összege adóalap-csökkentô tétel. 2001-tôl azonban az értékcsökkenés adótörvény által érvényesíthetô mértékét nem korlátozza a számviteli törvény alapján elszámolt leírás. Bôvült azoknak az eszközöknek a köre, amelyekre az adóban is érvényesíthetô a számviteli szabályok szerint alkalmazott értékcsökkenés. Az 50 ezer forintnál alacsonyabb beszerzési értékű tárgyi eszközök értékcsökkenése az adótörvény szerint is egy összegben elszámolható. A bérbeadó a bérbe adott ingatlanra a korábbi 10 százalék helyett csak 5 százalék amortizációt érvényesíthet az adótörvény szerint.
Elhatárolt veszteség
Ezzel kapcsolatban az átalakulásra vonatkozó speciális szabályoknak kell nagyobb figyelmet szentelni. Így például a jogutód jogosult a jogelôdnél a 2001. január 1-jét követôen keletkezett elhatárolt veszteséget adóalapjánál érvényesíteni, akkor is, ha az átalakulás következtében a jogelôd nem szűnt meg, vagyis kiválás, részleges átalakulás esetében is. A jogelôdnél 1997–2000-ben keletkezett veszteséget a jogutód akkor veheti figyelembe adóalap-csökkentô korrekcióként, ha az új tulajdonosok aránya nem éri el az 50 százalékot. A jogelôdnél keletkezett elhatárolt veszteségbôl a jogutód a vagyonmérleg szerinti részesedésének megfelelô részt viheti tovább. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az 1997 elôtt keletkezett veszteség nem vihetô tovább átalakulás esetén.
Ellenérték nélküli juttatások
Nem szabad elfelejteni, hogy adóalap-növelô tétel a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, és az elengedett követelés is. Ugyanakkor az adó alapját nem növeli a szerzôdésen alapuló, konkrét teljesítéshez közvetlenül nem kapcsolódó, nem számlázott, utólag adott engedmény, vagy a fizetési határidôn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény (sconto) késedelmi kamattal arányos része sem. Adóalap-csökkentô tételnek minôsül a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, térítés nélkül átvett eszköz, elengedett kötelezettség miatt az adóévben elszámolt bevétel, feltéve, ha a juttató belföldi adózó, külföldi személy vagy magánszemély, és az elengedett kötelezettség esetén az eredeti jogosult engedi el a tartozást, térítés nélkül átvett eszközök esetén pedig az eszköz átvétele 2000. december 31-ét követôen történt. Nem csökkenti az adó alapját a szerzôdésen alapuló, konkrét teljesítéshez közvetlenül nem kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény, s a fizetési határidôn belüli pénzügyi rendezés miatt kapott engedmény (sconto) késedelmi kamattal arányos része sem.
Kutatás, fejlesztés
A kutatásra, fejlesztésre fordított közvetlen költségek 100 százaléka csökkenti az adó alapját a korábbi 20 százalék helyett.n
