Üzleti tippek

REVIZOROK HELYETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

Elképzelhetô, hogy a kis- és középvállalkozások átfogó ellenôrzését jövôre már független könyvvizsgálók végzik a „hatósági" emberek helyett.

A szocialisták és a szabad demokraták az elmúlt években többször bírálták az állami adóhatóságot, így aztán nem véletlen, hogy a választási programjukban azt is megígérték: csökkentik a vállalkozók adóhivatalnak való kiszolgáltatottságát. Mint Akar László, a szocialisták gazdasági programjának kidolgozója, MSZP gazdasági szakértôje fogalmaz: ennek „jegyében” lehetôvé teszik majd, hogy a kis- és középvállalkozások átfogó, több évre visszamenôleges utólagos ellenôrzését ne csak az adóhivatal alkalmazásában lévô revizorok, hanem könyvvizsgálók is végezhessék. A gyakorlati részletek kidolgozása a közeljövô feladata, azonban Akar László szerint az új rendszer úgy működne, hogy a könyvvizsgálók szakmai szervezete, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara összeállítaná azon könyvvizsgálók listáját, akik közül kiválasztanák az adott kisebb vállalkozás ellenôrét. A szakértô szerint ily módon a hatósági kontrollt ki lehetne kapcsolni, s csupán szakmai szempontok számítanának a revízió során. S hogy mennyire fontosnak tartja az ellenôrzésekben a változásokat az új kormány, mutatja, hogy még a kormányprogram is tartalmaz erre utaló lépéseket.

Választási lehetôség
Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal ellenôrzési ügyekben illetékes elnökhelyettese szerint egyszerűen megvalósítható, hogy a kis- és középvállalkozó az átfogó ellenôrzések során választhasson a revizor és a könyvvizsgáló között, ám szerinte valamilyen hatósági kontrollt mindenképpen be kell építeni az eljárásba. A fejlettebb országokban például létezik az a gyakorlat, hogy bizonyos könyvelôket „elismer” az adóhatóság. Ez annyit jelent, hogy ha ez a könyvelô 50 vállalkozó könyvelését végzi, akkor például hármat megvizsgálnak, s ha minden rendben találnak, akkor a többi cégnél nem „kutakodnak”. Bizonyos ellenôrzéseket persze idôrôl idôre végez a hatóság a megbízható könyvelônél is, s ha egyszer is súlyosabb hibát találnak, a különleges státuszt azonnal elveszíti a könyvelô. A könyvvizsgálók esetében is szükséges, hogy munkájukat idônként az adóhatóság saját ellenérzése révén is kontrollálja. Egyébként a tervezett rendszer csírái már a mai ellenôrzési rendszerben is fellelhetôk: bizonyos, megbízható vidéki könyvelôirodák ügyfeleit az átlagosnál ritkábban választják ki ellenôrzésre. Varga Árpád tehát ezzel a minimális hatósági felügyelettel kedvezô megoldásnak tartja, hogy a kis- és középvállalkozások átfogó ellenôrzését a könyvvizsgálók végezzék, mert mint hangsúlyozta: „a felszabaduló kapacitásukat egyéb fontos feladatokra tudnák átcsoportosítani”.

Gyakoribb ellenôrzés
Az állami adóhatóság közel egy évtizeden keresztül egyébként többnyire a nagyobb vállalkozások ellenôrzésére koncentrált, mivel ebben az adózói körben a vizsgálataik hatékonysága jóval nagyobb volt, mint a kisebb vállalkozásoknál végzett ellenôrzéseknek. Kivételt csupán az 1996-os év jelentett, amikor is az akkori pénzügyminiszter utasításának megfelelôen a kisebb vállalkozásokat jóval gyakrabban vizsgálták, ennek ellenére azonban az összes megállapításon belül nem emelkedett a kisebb vállalkozásokra jutó adóhiány. Vagyis kiderült: hiába fordít nagyobb ellenôrzési kapacitást a kisebb vállalkozásokra az adóhatóság, a költségvetés bevételeiben mindennek nem nagyon van nyoma. Az Állami Számvevôszék viszont ennek ellenére – 5 évre visszamenôleg megvizsgálva az APEH tevékenységét – 2000-ben azt javasolta, hogy növeljék ezen adózói kör ellenôrzöttségi szintjét. A számvevôk ugyanis meg voltak róla gyôzôdve, hogy a szakmailag indokoltnál alacsonyabb a kisebb vállalkozások ellenôrzöttségi szintje. Így, megfogadva az ÁSZ ajánlását, tavaly – az elôzô évhez képest – 40 százalékkal növelte a kis- és középvállalkozók ellenôrzésének számát az állami adóhatóság. Ebben az évben viszont már a szinten tartás a cél, tekintve, hogy az adóhatóság szakértôi úgy vélik: a kisebb vállalkozások esetében is megközelítik az optimális ellenôrzési szintet. S hogy érdemes-e a „kicsiket” gyakran ellenôrizni? Az APEH elnök-helyettese szerint az egyensúlyra kell törekedni: érezze az adózó, hogy bármikor ellenôrizhetik, ugyanakkor az adóhatóság kapacitásának aránytalanul nagy részét nem szabad kevésbé hatékony vizsgálatokba fektetni. A kisebb vállalkozásoknál végzett revíziók ugyanis megállapításban, vagyis hatékonyságban nem hoznak annyi bevételt a költségvetés számára, mint a nagyobb cégeknél.

Romló adómorál
S egyelôre úgy tűnik, hogy hiába áldozott tavaly jelentôs ellenôrzési kapacitást az adóhatóság a kisebb cégekre, az adómorál még sem javult körükben: 2001-ben a kis- és középvállalkozásoknál végzett ellenôrzések 45 százaléka végzôdött azzal, hogy valamilyen hibát állapítottak meg, az idei év elsô négy hónapjában viszont már 58 százalék volt ez az arány. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy visszaesett az erre az adózói körre esô adóhiány az összes megállapításon belül: tavaly még a teljes nettó adóhiány 65 százaléka a kis- és középvállalkozási szektorra esett, idén az elsô négy hónapban már csak az 57 százaléka. Tehát a statisztika jól mutatja, hogy itt éppen fordított arányosság érvényesül: hiába esik a megállapítások darabszámának minél nagyobb százaléka a kisebb vállalkozásokra, a rájuk jutó adóhiány aránya viszont mérséklôdik az összes megállapításon belül.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.