Pénzügy
Csobánka, 2016. július 18.
A katasztrófavédelem kéményseprőipari szakembere egy kéményt ellenőriz egy csobánkai családi ház tetjén 2016 július 18-án. A kötelező kéményellenőrzés és -tisztítás július 1-jétől ingyenes és magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) került.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nagy katyvasz a kéményseprésben, szívhatnak a fogyasztók

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 04. 22. 13:00

Korábban a témában:

A babona szerint aki kéményseprőt lát, az szerencsét talál. Olvasóink inkább szerencsétlenségnek érezték mostanában a találkozást.

  • A családiházas vállalkozónak cirkós gázkazánja van és tavaly megrendelte a fizetős seprést. Idén rendelés nélkül érkezett a szakember, megnézte a cirkót, majd közölte, ahhoz nincs kémény, így nem is kell sepertetni.

Az idei kéményseprő szerint ha tavaly fizetni kellett a vállalkozónak, az a törvény kiforgatása volt. A Kéményseprőipari Kft. és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint viszont nem: hasonló esetben kétévente kell sepertetni és fizetni, hivatkoztak a 2016. július 1-jétől hatályos kéményseprési törvényre.

Egyébként több kéményseprőipari cég is működhet egy megyében, és adatbázisaik nincsenek összekötve, így többször is megkereshetnek egy-egy lakost. Nem kell minden kéményseprőt beengedni, minden ellenőrzést engedni – tanácsolták.

Budapest, 2016. június 21.
Király Péter, Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) alelnöke a Nemzeti Választási Iroda bejáratánál a fővárosi Alkotmány utcában 2016. június 21-én. A KOSZ népszavazást kíván kezdeményezni a kéményellenőrzések gyakoriságának drasztikus mértékű csökkentésének megakadályozása érdekében. A szakszervezet vezetői a meglévő dokumentumokat, határozatokat átadták a Nemzeti Választási Iroda munkatársainak.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője Mukics Dániel hozzátette: cirkónál attól is függ, kell-e sepertetni, hogy a fal belső oldalán van-e rövid kivezetőcső. Az előírások szerint a nyúlfarknyi összekötő könyökcső ellenőrzése és tisztítása a kéményseprő feladata, ami vállalkozás esetén térítésköteles, erősítette meg. Az ellenőrzésben benne van az égéstermék összetételének mérése is, ígyha nincs szennyeződés és nincs szükség seprésre, fizetni akkor is kell.

Kinek kell megrendelnie, fizetnie a kéményseprésért?

  • Ha családi házban él és a házba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a seprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglal. Településtől függ, hogy kéményseprőcég vagy a katasztrófavédelem végzi az ingyenes kéményseprést.
  • Ha családi házban él és a házba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a seprést egy- vagy kétévente kötelező megrendelni kéményseprőcégtől. Ha szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, akkor évente, ha gázzal, akkor kétévente. A kéményseprésért fizetni kell.
  • Ha társasházban él és a lakásba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő magától érkezik és ingyen elvégzi a munkát. Az, hogy a katasztrófavédelem, vagy kéményseprőcég szakembere jön, attól függ, melyik településről van szó. (Itt lehet irányítószám alapján keresni.)
  • Ha társasházban él és a lakásba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő magától érkezik, de a munka díját ki kell fizetni. Ha a lakásnak saját kéménye van, akkor az egész munka díját, ha a társasház gyűjtőkéményére van csatlakoztatva, akkor a munka rá eső részét kell kifizetni.

A Főkétüsz igazgatója, Kovács Balázs viszont azt mondta, ha vízszintes a gáztüzelő berendezés égéstermék-elvezetője, akkor az nem tartozik a rendszeres ellenőrzési kötelezettség alá. Ugyanerre juthatunk teljesen más levezetés, a gázkészülék tanúsítása alapján, legalábbis, ha áttanulmányozzuk Blazsovszky László, a Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozatának alelnökének cikkét. Vagyis a vállalkozónak mégsem volt kötelező megrendelni, kifizetni a szolgáltatást.

Ami azért érdekes, mert tavaly éppen a Főkétüsz fizetős szolgáltatását rendelte meg a vállalkozó, mivel azt hitte, ez kötelező neki.

Használaton kívüli kémény

Azt sem egyszerű kihámozni, mi az eljárás, ha valaki meg akar szabadulni a kéménysepréstől.

  • Társasházi vállalkozó átállt elektromos fűtésre, megspórolva a gázfűtéshez előírt kéménybélelés tetemes költségét. A kéményseprő azt mondta, ha nem akar fizetni, falaztassa be a kéményt, és kérje, minősítsék használaton kívülinek. A lezárás megtörtént, papír azonban nem lett. A befalazás miatt ugyanis nem látják, hol a kémény, így nem tudják átminősíteni.

A katasztrófavédelemtől szerint az a gond, hogy a lezárás előtt és után is meg kellett volna rendelni a helyszíni műszaki vizsgálatot, mert meg kell győződni arról, nincs-e más fűtőeszköz rácsatlakoztatva a kéményre. Egy társasházban ugyanis életveszélyes helyzetet teremthet az, aki csak úgy lezárja a gyűjtőkéményét vagy tisztítónyílásait. Ennek elkerülésére a kéményseprő állapítja meg, hogyan szüntethető meg a kémény használata. Egyedi kéménynél pedig, amire csak egy tüzelőberendezést kötöttek, a kémény tető feletti kürtőjét és a tisztítónyílásait is le kell zárni – avatott be minket a szóvivő.

A megszüntetés nem a sormunka része, fizetni kell érte. Az első vizsgálat után a lezárást a tulajdonosnak kell elvégeztetnie, saját költségére. Ezután jön az ismételt vizsgálat, majd törlik a kéményt a nyilvántartásból. Vagyis úgy tűnik, elölről kellene kezdeni mindent, kibontatni, véleményeztetni, befalaztatni, véleményeztetni.

A Főkétüsz igazgatója ezzel szemben állítja, hogy 2016. július elseje óta senkinek nem kell ellenőriztetni a tartalékkéményeket. Amíg kötelező volt, addig kellett csak elvégeztetni a használaton kívül helyezést. Ma elég megmutatni a kéményseprőnek, hogy nincs rákötve tüzelőberendezés a kéményre, vagy be van falaztatva, és akkor az tartalékkéménynek minősül.

Nonszensz, hogy a vállalkozó bontassa ki a befalazást, ellenőriztesse, majd falaztassa újra, és ismét ellenőriztesse, mindezt fizesse

– jelentette ki Kovács Balázs.

És itt még nincs vége.

  • Több helyen előfordult, hogy a kéménybe kötött konvektorok alumínium csövezését kicseréltették drágább saválló anyagúra, említette meg Blazsovszky László.

Ez szerinte szükségtelen kiadás volt, ami nem indokolható jogszabály, szabályzat rendelkezéseivel.

  • Társasházi vállalkozóval kibéleltették a kéményt és lecseréltették a kazánt.

900 ezer forintba került mindez, és fogalma sincs, tényleg muszáj volt-e megcsináltatnia.

Számos esetben bebizonyosodott, hogy a kéményseprőipari tevékenységet ellátók sajátosan értelmezik a jogszabályokat – értékelt Blazsovszky. Ezért azt szorgalmazza, hogy a gázipar és a kéményseprőipar határterületeinek jogszabályi ellentmondásait mielőbb szüntessék meg, mert a jelenlegi eltérő jogalkalmazás az érintettek negatív megítéléséhez vezet.

Tamásné Szabó Zsuzsanna korábbi cikkei

Kiemelt kép:  Máthé Zoltán / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.