Januártól változtak a fizetési meghagyásos eljárások szabályai, és ez nehézkesebbé teszi az egyébként szinte automatikus kisebb tartozások behajtását, illetve jobban megbünteti azokat, akik többfelé tartoznak – hívta fel a figyelmünket Ruszin Zsolt adószakértő.
Januártól nem lehet egybevonni az ügyeket
Eddig ha több címen is tartozott egy-egy adós (mondjuk több számlája, bírsága, tartozása volt, amit nem fizetett be), egyben lehetett leadni a fizetési meghagyási igényt. Januártól azonban módosították a jogszabályt, így mint olvasónk is tapasztalhatta, kevés kivétellel már minden egyes követelésre külön-külön fizetési meghagyást kell beadni. Ami jelentősen megnöveli az adminisztrációt.
Ráadásul Vagyis ha eddig egy adósnál volt mondjuk tíz tétel, összesen ötszázezer forintnyi követelés, az egyben beadva tizenötezer forintos díjat vont maga után. Januártól viszont már legalább tízszer ötezer, azaz ötvenezer forint az eljárási díj, mert külön-külön kell beadni a kérvényeket.
Vonatkozik ez például arra az esetre is, ha tegyük fel egy munkavállalónak kölcsön adott a cége 100 ezer forintot, meg mondjuk csinált még egy 50 ezer forintos kárt is – januártól ezt az egy személyhez kötődő tartozást is csak két külön fizetési meghagyással érvényesítheti a munkáltató. 4500 forint helyett 10 ezer forintért. És ha érvényt szerez a követelésének, akkor a munkavállalónak kell megfizetnie az 5500 forinttal megnövekedett eljárási díjat is.
Ami még roppant furcsa, hogy az egy adott számlához tartozó késedelmi kamat, illetve az uniós jog alapján egy éven belül érvényesíthető 40 eurós behajtási költségátalány sem szerepelhet egy ügyben. És azzal az indokkal, hogy ezek nem lejárt tartozások, ezeket el is utasíthatja a közjegyző – konkrét ügynél derült ki, hogy például Székesfehérváron ennyire túllihegik az új szabályt. Amitől gyakorlatilag ellehetetlenül a hitelezőnek járó késedelmi kamat és behajtási költségátalány behajtása fizetési meghagyással.
Nem jó sem az adósnak, sem a hitelezőnek
Foglaljuk össze, mit is jelent a változás az egyes szereplőknek, az adósnak és a hitelezőnek.
- Tegyük fel, valakit háromszor megbüntetettek, mert nem volt jegye a buszon, és nem fizette be a bírságot, vagy mondjuk volt három be nem fizetett parkolási bírsága. Ezek miatt az adósságok miatt őt is három-háromszor fogják majd elővenni. És mivel nagy valószínűséggel jogosan hajtják be rajta a követelést, végül neki kell majd kifizetnie a három-háromszoros eljárási díjat is.
- Ha egy vállalkozás szeretné behajtani a tartozásait, olyan adósoktól, akik több számlával, több tétellel tartoznak neki, akkor jelentősen több energiát kell fektetnie abba, hogy érvényt szerezzen a követeléseinek, hiszen tételenként külön-külön fizetési meghagyást kell készítenie. És megnő a beugró is, vagyis az eljárási díj, amit beadáskor meg kell fizetnie.
- Viszont ha kényszerből hitelező egy cég nem tud a változásról, mint olvasónk, és egyben adja be azt, amit már csak külön-külön lehet, akkor elutasítják a kérvényét. Ilyenkor nem hogy nem hajtják be a pénzét, hanem még az ő költsége marad az eljárási díj is.
Mindez nem szolgálja sem az adós, sem a hitelező érdekét. Rugalmatlanná vált az eddig jól működő rendszer. Ahelyett, hogy a hitelezőre bíznák, mit hogyan nyújt be, vagy a bíróra, hogy szerinte szét kell-e szedni az ügyeket, vagy tárgyalhatóak egyben, ehelyett merev szabályt alkottak. A végeredmény vagy az lesz, hogy a hitelezők kedve elmegy az egésztől, és akkor markába röhöghet az adós. Így éppen a lényeg vész el, a követelések gyors, egyszerű behajtása. Vagy ha a hitelező hajlandó minden ügyet külön beadni, és sikerrel jár, akkor az adósnak kell az eddiginél sokkal többet fizetnie a megnövekvő eljárási díjak miatt. Vagyis aki amúgy is csóró, nem tud fizetni, azt büntetik még jobban.
Jövőre is lesz változás egyébként: 2019-től már a NAV fogja végrehajtani a fizetési meghagyásos ügyeket. Vagyis ha valaki sikeres kérvényt ad be, akkor az adósnál az adóhatóság fog kopogtatni.
Változatlanul a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás
Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökétől, dr. Tóth Ádámtól. Kért pontosításait átvezettük a cikken, illetve idemásoltuk, ő miért támogatja a változtatásokat:
Az egy eljárásban érvényesíthető követelések területén valóban nagy változás következett be 2018. január 1-jétől, de ez nem a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény, hanem az új polgári perrendtartásról szóló törvény miatt állt elő. Mindez azért fontos, mert így ez a változás nemcsak a közjegyzőkre, hanem kifejezetten és nagymértékben a bíróságokra vonatkozik. Az új szabályozás célja az, hogy egy eljárásba csak azok az ügyek kerüljenek, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással, így tehát nincs rá lehetőség, hogy önmagában azért lehessen egy fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet/keresetlevelet előterjeszteni, mert az alperes és felperes személye ugyanaz. Én tehát azon az állásponton vagyok, amit az új polgári perrendtartásról szóló törvény indokolásában is olvashatunk, hogy az új szabályozás egyáltalán nem a fizetési meghagyásos eljárások és a jogosultak helyzetének megnehezítésére született, hanem célja a kiszámítható, egységes bírósági gyakorlat megteremtése.
Zárógondolatként azt is hozzátenném a fentiekhez, hogy a fizetési meghagyásos eljárás változatlanul a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a jogos tartozások, pénzkövetelések hosszas és költséges pereskedés nélküli visszaszerzésére.
Kiemelt kép: Thinkstock
