Pénzügy

Ezért (is) fogynak vészesen a bérlakások a nagyvárosokban

albérlet, lakás (Array)
albérlet, lakás (Array)

Ha ma valaki Magyarországon 83 ezer forintnál magasabb havi bérleti díjért adja ki a lakását, annak az ebből származó bevétel 29 százalékát kell adóként befizetnie, ha legálisan adja bérbe az ingatlant – írta az Abcúg a Habitat for Humanity lakhatásról szóló rendezvényéről tudósítva.

Ha ugyanis évi 1 millió forintnál több lakáskiadásból származó bevétele van valakinek, a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 14 százaléknyi egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell a bevétele után.

Kováts Bence, a Habitat for Humanity kutatója szerint ez már olyan komoly adóteher, hogy a bérbeadó inkább más megoldást keres: vagy nem fogja a lakását legálisan kiadni, vagy más módon hasznosítja azt: mondjuk az adókkal sokkal kevésbé terhelt AirBnB-n keresztül adja ki rövid távra apartmanként turistáknak.

Többek között a magas adók miatt is fogynak a kiadható bérlakások; a vidéki városokban másfélszeresére, Budapesten duplájára nőttek a lakások bérleti díjai az elmúlt öt évben. Magyarországon becslések szerint mintegy 600 ezer ember él magán bérlakásban. A témáról bővebben ebben a cikkünkben is olvashat:

Horror az albérletpiacon: évekig remény sincs a változásra
Tartósan együtt kell élnünk a magas árakkal. A fővárosban és egyes vidéki városokban a nettó átlagfizetés több mint 60 százalékát viszi el átlagosan a havi bérleti díj.

Non-profit lakáskezelők

A Habitat javaslata szerint úgy lehetne kiegyensúlyozni a bérlakáspiacot, ha a kormány alacsony adóval ösztönözné a hosszú távú lakáskiadást: egyszerűen, aki hosszú távra adna ki, fizessen kevesebbet, aki pedig csak egy évre vagy kevesebbre, az többet a bérletidíj-bevétele után. Emellett – mondták – az albérletárak egekbe szökését meg lehetne akadályozni azzal, hogy egy megjelölt árszint alatt alacsonyabb, fölötte magasabb legyen az adó mértéke.

A Habitat másik javaslata szerint az önkormányzati szociális bérlakás-rendszer újragondolására lenne szükség. Ez volna a Németországban vagy Hollandiában már működő non-profit lakáskezelő szervezetek modellje, amelyek kifejezetten a piacról kiszorulóknak adnak bérbe lakásokat, nem piaci alapon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik