Zuckerberg önmagának jótékonykodott egy hatalmasat

Szép dolog, hogy a Facebook atyja egyáltalán adományozik, és hogy ilyen nagy összeget. A képet azonban némileg árnyalja, hogy nagylelkű felajánlásával újfent egy csomó adó megfizetése alól is mentesül. Ráadásul újfajta „alapítványával” nemcsak az amerikai adórendszer kereteit feszegeti, hanem a világ nemzeti adóhatóságait is még nagyobb kihívás elé állítja, mint eddig.

Legalábbis erről cikkeznek, egyelőre óvatosan, a világ vezető lapjai. Azért óvatosan, mert még nagyon sok a homályos részlet, Zuckerbergék “alapítványa” sem működik még. Bár van, aki elég keményen fogalmaz vele kapcsolatban. A New York Times szerint egy szó sem igaz a jótékonykodásból, valójában egy befektetési céget alapít, így Zuckerberg önmagát ajándékozza meg. Szerintem is így van, lássuk, hogyan és miért!

Mi a gond vele, ha valaki adományozik?

Alapvetően semmi, az adományozás jó dolog. Ha viszont valaki ezt Amerikában teszi, 45 milliárd dollárral, komoly offshore céghálóval a háta mögött, egy rejtélyes társaságon keresztül, az több kérdést szül, mint amennyi ájult csodálatot vált ki a közgazdászokból.

A Washington Post azt írja, Zuckerberg új szintre emeli az amerikai adórendszer – sokak szerint elfogadhatatlan – sajátosságát, miszerint a nagyon gazdagok eddig is választhattak az adózás és az adományozás között. A cikk elméleti alapokon veszi végig, hogy ez a rendszer mára könnyen átveheti az amúgy is egyre inkább zsugorodó állami funkciókat. A szerző szerint a gazdagok adómentes adományozása az egyenlőtlenséget növeli a társadalomban, mert annak adnak, akinek akarnak, és ez az állami újraelosztást veszélyezteti.

Az államok nemcsak egyre kevesebb társasági adót képesek beszedni a multinacionális cégektől, de egyre kevesebb jövedelemadót is a gazdagoktól.  A Wall Street Journal szerint nem véletlen, hogy Zuckerberg egy sajátos formát választott jótékonykodásra, és nem a hagyományos alapítványokat. Ez a forma a limited liability company (LLC), amely egy viszonylag fiatal jogintézmény az USA-ban. 1977-ben jelent meg Wyomingban, de csak a 90-es években kezdett brutálisan elterjedni Amerikában. Azért választották az üzletemberek, mert ezzel alig fizetnek adót. 1996 és 2002 között a bejegyzett LLC-k száma 400 százalékkal nőtt szövetségi szinten. Az amerikai szakirodalom szerint az államnak jelentős adókiesést okoz az LLC-k elterjedése. Lényegében ezt a társasági formát fejlesztette tovább Zuckerberg az adójogászai segítségével.

A modern LLC-k lényege, hogy úgy működnek, mint egy tőkés társaság, miközben élvezik az alapítványok legfontosabb előnyeit. Jelentős adókedvezményt kapnak, például szövetségi szinten nem fizetnek társasági adót, az alapítók nem fizetnek jövedelemadót sem. Lehet velük politikai hirdetéseket finanszírozni, profitszerző tőkés társaságokat támogatni, cégeket felvásárolni. Mindezeket egy hagyományos alapítvány nem teheti meg. Bár utóbbiak is folytathatnak haszonszerző tevékenységet, például részvényeket vásárolhatnak, de a hasznot kizárólag az alapítvány jótékony céljaira fordíthatják, és a pénz elköltésébe az alapító nem szólhat bele – ez Magyarországon is így van.

Semmit nem lehet majd tudni róla

Zuckerberg egy ilyen LLC-t alapított, a Chan Zuckerberg Initiative-ot (CZI). Azt mondja azért, mert neki nagyobb szabadságot ad a pénze elköltésében, mint egy sima alapítvány. Közvetlenül bele tud szólni, mire megy a pénz, és azt ígéri, hogy minden profitot, amelyet tőkés társaságokba fektet, visszaforgatja az LLC-be.

Amellett, hogy Zuckerberg céljai totál homályosak – “az emberi életminőség javítása” és az “egyenlőségért vívott küzdelem” -, nem világos, milyen kapcsolat lesz az új társasága és a Facebook között. Hivatalosan az LLC javára mond le a Facebook részvényeiről, ám a részletekről, adózásról, részvényátadásról, társasági felelősségről, egyebekről, még nem esett szó.

És ha minden igaz, a Facebook és a CZI közötti kapcsolatról nem fogunk sokat megtudni a jövőben sem, hiszen az LLC működése – az alapítványokkal szemben – nem nyilvános.

Az LLC-k a tevékenységükről nem kötelesek beszámolni, sem alapítványi mérleget közzétenni. A CZI mindössze egy szám lesz a Facebook könyveiben, amihez nem tudni, mi társul. Az is fontos, hogy az LLC-k határokon átívelő ügyletei szintén jövedelemadó-mentességet élveznek. Szövetségi szinten az amerikai illetőségű alapítók és tagok nem alanyai a jövedelemadónak.

Agresszív adóelkerülők

A kapcsolat azért is fontos, mert a Facebook működteti a világ egyik legbonyolultabb céghálóját, amellyel simán eltünteti a profitot. Szakértők szerint a Facebook az egyik legagresszívebb adóelkerülő a világon, hasonlóan az Amazonhoz, a Starbuckshoz, a Google-hoz, amelyek szintén kifinomult offshore technikákkal bújnak ki az adófizetés és a nemzeti adóhatóságok elől Európában.

A Facebook nettó bevétele tavaly 2,9 milliárd dollár volt, ugyanakkor adót csak minimálisat fizetett. Nagy-Britanniában óriási botrány tört ki, amikor kiderült, hogy a Facebook 2014-ben összesen 210 ezer fontot (91 millió forint) adót fizetett, miközben a nyeresége 840 millió font (368 milliárd forint) volt.

Innentől kezdve nem alaptalan a feltételezés, hogy a CZI és a Facebook – közösen, vagy különféle leányvállalataikon keresztül – bármire, bárhogyan elkölthetik a 45 milliárdot, akár további adóoptimalizálásra is.

És hogy ez miért feszegeti az adórendszert?

Egy ideje egyre több amerikai milliárdos választja a LLC-ket, amelyel ugye éppúgy nem kell adózniuk, ha jótékony célokat szolgálnak, mint az alapítványoknak. Viszont így gyakorlatilag annak adományoznak, akinek akarnak. Profitorientált gyógyszeripari fejlesztéseket, biotechnológiai kutatásokat finanszírozhatnak annak ürügyén, hogy emberbaráti tevékenységet végeznek, ám a saját LLC társaságukba visszaforgatott profit után biztosan nem dóznak. Miközben akár részesedést is szerezhetnek az adott biotech társaságban, kutató cégben, gondolva a jövőre, a találmányok szabadalmaztatására.

A multinacionális cégek a hatvanas évektől kezdve egyre kevesebb társasági adót fizetnek világszerte. Van olyan vélemény is, miszerint az offshore az egyik oka annak, hogy az állami jóléti rendszerek finanszírozhatatlanná váltak. A kimentett vagyon adótartalma hiányzik a nemzeti kasszákból, bár itt nem a nemzetin van a hangsúly, hanem a kasszán. Zuckerberg sem nem csinál mást a Facebookkal, mint jól fizetett adójogászai segítségével kihasználja a legális kiskapukat a nemzeti adórendszerekben.

Ha sem a multinacionális nagyválallatok, sem a nagyon gazdagok nem fizetnek lényegében adót, akkor hosszú távon nagyon jelentős pénz esik ki az államkasszából. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy fokozatosan leépül a jóléti állam, mert több lesz a kiadás, mint a bevétel.

Zuckerberg mostani felajánlása tehát nemcsak azért kifogásolható, mert azokat a vagyonelemeket fogja jótékony célra fordítani, amelyeket az adóoptimalizálással világszerte kimentett, hanem mert félő, hogy a felfoghatatlanul sok pénzzel valószínűleg új szintre emelheti az adományozásnak álcázott befektetést. Bár a Vox szerint Zuckerbergnek kifejezetten adózási céljai vannak az LLC-vel, én nem merészkednék ilyen messzire.

Amit Zuckerberg csinál, végül is legális. Az a nagy kérdés, ez így meddig mehet.

Nyilván Amerikában éles határ van az adományozás és az adócsalás között. A nyilvánosság funkciója is más, senki nem kockáztatja, hogy tiltott eszközökkel éljen. Ám a 45 milliárddal, háta mögött a Facebookkal, mégis valami új készülődik, amit eddig még nem láttunk, és ami hosszú távon könnyen szétfeszítheti azokat a kereteket, amelyeket eddig az adózásról, az államról, a közhatalomról és az egyenlőségről gondoltunk.