A devizahitel-sokk ma is és még minden bizonnyal jó pár évig érezteti majd hatását a lakossági hitelezésben. A veszteségek hatására a lakosság inkább megtakarít és eszébe sem jut hitelt felvenni. Emiatt 11 éve nem volt olyan alacsony szinten az eladósodottság, mint most. Sőt. Mára átestünk a ló túloldalára, hiszen a magyar hitelállomány 29 százalékkal marad el a régiós átlagtól.
Drámai változás rövid távon aligha várható, ám közép távon már számíthatunk a hitelezés élénkülésére – derül ki a Bankmonitor.hu szakértői írásából.
Minek köszönhető a földcsuszamlásszerű változás?
A magyarázat pofonegyszerű: a lakosság jó része alaposan ráfizetett a korábban nyakló nélkül felvett hiteleire. A válság előtt a lakossági hitelállományon belül 70 százalékra rúgott a javarészt svájci frank alapú devizahitelek aránya. A válságot követő időszakban, azaz 2008. szeptember 1 és 2014. december 31. között aztán a magyar forint 30 százalékkal ért kevesebbet az euróval és 80 (!) százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Könnyen elképzelhető, hogy ezek a drasztikus változások milyen hatással voltak a devizahitelek törlesztőrészleteire! A régió második legnagyobb devizahitel aránnyal rendelkező országa Lengyelország volt a válság előtt, ahol mindössze 40 százalékot tett ki a külföldi devizában felvett hitelek aránya.
A megugró törlesztőrészletek hatására a magyar családok drákói lépésekkel fogtak hozzá hitelállományuk leépítéséhez. Törekvéseiket a kedvezményes végtörlesztés és a bankok elszámoltatása révén a magyar állam is támogatta. Ám a hitelek visszafizetése nem volt elég. A magyar lakosság komoly spórolásba is kezdett. Erre utal, hogy mint az az alábbi ábrán is jól látható, alaposan kinyílt az olló a hitelek és a megtakarítások között.
S bár azt gondolhatnánk, hogy a gazdasági válság a régió valamennyi országát mélyen érintette, ez valójában nem így van. A Visegrádi Négyek és Szlovénia lakossága ezekben az években teljesen másképp reagált, mint a magyarok. Válság ide vagy oda, az előbbi országokban átlagosan 45 százalékkal nőtt a hitelállomány, míg Magyarországon 21 százalékkal csökkent (ha a forint árfolyama nem gyengült volna, akkor 43% a visszaesés). Talán Szlovéniát érdemes még kiemelni, ahol szintén lezajlott egy markáns bankválság, de ennek negatív hatásai ellenére is kis mértékben nőtt a lakosság hitelállománya.
Ha kíváncsi, hogyan alakulhat a lakosság hitelfelvételi kedve, és mit hozhat a jövő, kattintson!
