Pénzügy

5000 milliárd forinttal nőtt a magyarok pénzügyi vagyona

persely (Array)
persely (Array)

Bár európai összehasonlításban továbbra is a rövid távú szemlélet és a kockázatkerülés a jellemző ránk, mégis egyre többen keresik a nagyobb hozamot ígérő, kockázatosabb befektetéseket is.

Folyamatos gyarapodás jellemezte a lakossági megtakarításokat az elmúlt két évben: 2012 óta mintegy 15 százalékkal, összesen kb. 5000 milliárd forinttal nőtt a magyarok pénzügyi vagyona. A növekedés gyakorlatilag valamennyi pénzügyi eszközben érzékelhető volt, de az egyik leglátványosabb változást – két év alatt mintegy 70 százalékos növekedést – a befektetési jegyek állománya mutatta.

A CIG Pannónia elemzéséből az is kiderül, hogy továbbra is jelentős a készpénz- és a betétállomány, amelyben a vagyona 28 százalékát tartja a lakosság. Ezeknek a rövid távú, a megtakarítások kamatoztatására nem vagy csak korlátozottan alkalmas eszközöknek az aránya európai összehasonlításban egyáltalán nem számít kimagaslónak és alapvetően megfelel az európai átlagnak.

Átrendeződés és nyertesek

Jelentős személetbeli különbségekről árulkodik viszont a befektetési alapok állománya. Magyarországon a legkedveltebbek a pénzpiaci alapok, amelyek 49 százalékkal részesednek az alapokban elhelyezett vagyonból. Bár az elmúlt évben jelentősen veszítettek súlyukból a 2013 év végi 60 százalékhoz képest, az európai országok közül még most is csak Horvátországban számítanak népszerűbbnek a pénzpiaci alapok.

Az átrendeződés fő “nyertesei” a második legkedveltebb típusnak számító kötvényalapok, amelyekben a befektetési alapok összállományának 42 százalékát kezelik. Nem változott érdemben ez idő alatt a részvénypiaci alapok népszerűsége, amelyek 5 százalékos részesedése – Románia után – Magyarországon a legalacsonyabb a kontinensen és messze elmarad a 37 százalékos európai átlagtól. A vegyes alapokban kezelt vagyon aránya egy év alatt 1 százalékról 3 százalékra nőtt.

Az alacsony kamat kockázatvállalóbbá tesz

Az alacsony kockázatú, ugyanakkor alacsony hozamú alapok jelentős súlya jól mutatja, hogy a magyar megtakarítók európai összehasonlításban is rendkívül óvatosak. “Az alapvetően rövid távú célokhoz igazodó eszközökkel jelentős hozamlehetőségtől esnek el a hosszabb távú megtakarítások, például a nyugdíjcélú befektetések esetén.

Jelentős eredmény ugyanakkor, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt az elmúlt években sokan fordultak a befektetési jegyek irányába, sőt, a magasabb hozam érdekében a befektetéseiket diverzifikálva egyre többen választanak nagyobb hozampotenciállal rendelkező alapokat” – mondta el Benczédi Balázs, a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik