Pénzügy
Quaestor(51386112-4edc-4bff-b670-843592523462)(210x140).jpg (Array)

Az MNB mossa kezeit Quaestor-ügyben

Mi tette lehetővé, hogy az MNB engedélyezte a Quaestor újabb és újabb kötvénykibocsátásait? Hogyan lehetett ráírni ezekre a kötvényekre, hogy a kockázatuk "alacsony" vagy "közepes"? Miért nem látta az MNB, hogy a Quaestor folyamatosan visszaveszi a kibocsátott vállalati kötvényeket, miközben a tájékoztató erre nem vállalt kötelezettséget? 

Korábban a témában:

Az MNB nem a kötvény kibocsátását, hanem a kötvény kibocsátásáról szóló tájékoztatót hagyja jóvá – mondta Végh Richárd, a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti igazgatója egy szakmai konferencián hétfő délután. Az MNB egy vállalati kötvény engedélyezésekor kizárólag azt nézi, hogy a tájékoztató eleget tesz-e a jogszabályi követelményeknek, hangzott el.

„Az MNB formailag és részben, korlátozottan, tartalmilag is vizsgálja a tájékoztatót” – mondta Végh, aki hozzátette: az engedélyezés szigorú uniós elvek alapján történik. Hangsúlyozta, hogy a Quaestoros vállalati kötvények tájékoztatója tartalmazta, hogy a felelősséget a kibocsátó vállalja, a kockázatokat pedig a befektető viseli.

A piacfelügyeleti igazgató azt is elmondta, hogy a kötvénytájékoztató megfelelő vagy nem megfelelő vizsgálatának egyáltalán nincs is köze a visszaéléshez, hiszen a visszaélés nem az engedéllyel kibocsátott kötvényeknél, hanem a fiktíven kibocsátott kötvényeknél történt.

A “White label” probléma

A befektetési vállalkozások és befektetési alapok egy részénél komoly veszteséget okozott a svájci frank euróval szembeni sávjának eltörlése, a veszteségek 10 hazai befektetési vállalkozást érintettek. A károkozáshoz hozzájárult a “white label” probléma, azaz amikor egy külföldi befektetési szolgáltató, aki egy hazai befektetési szolgáltató szerződőpartnere, gond esetén – például a svájci frankon realizált óriási veszteségen – le tudja hívni a hazai befetetési szolgáltató “nem fertőzött ügyfélpénzeit” is. Az utólagos ármódosítások miatt egyes online platformok működtetőivel szemben a jövőben perek is indulhatnak, és bizonyosan megváltozik ennek szabályozása is – hangsúlyozta az előadó.

Arra a hallgatói kérdésre, hogy a Quaestor kötvénytájékoztató hamis információkat tartalmazott, amennyiben azt állították, hogy nem veszik vissza a kötvényeket, miközben visszavették, és ez miért nem tűnt fel az MNB-nek, Végh azt mondta: utólag már nyilvánvaló, hogy hamis adatokat tartalmazott a tájékoztató. Ugyanakkor a konkrét kérdésben a Quaestor éppen nem állított hamisat, mert csak azt állították, hogy nem vállaltak kötelezettséget a visszaváltásra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne válthatták volna vissza a kötvényeket – mondta Végh.

Végh Richárd előadásában elhangzott meg, hogy a Quaestor és a Hungária esetében az MNB gyanúja szerint VIP ügyfeleket és azok megtakarításait irányították át csoporton belül, míg a Buda-Cash esetében az egyedi ügyfélszámlákon lévő megtakarítások eddig is fellehetőek voltak a cégnél – írta a Portfolió. Arra, hogy pontosan mekkora a Hungária Értékpapírnál feltárt hiány, és miért nincs vagyonzár elrendelve a szolgáltatónál, az MNB nem tudott információkkal szolgálni.

Végh Richárd, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója „A brókerbotrány tanulságai” című konferencián tartott előadást hétfő délután a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében. Ő volt az egyetlen előadó, körülbelül negyven percet beszélt, majd kérdésekre válaszolt. Előadása előtt azt mondta, hogy előadása lényegében megyegyezik az MNB brókerbotrányokról szóló jelentésével.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.