Pénzügy
adóbevallás (Array)

Sokba kerülhet, ha késünk az adóbevallással

FN24
FN24

2015. 05. 19. 15:46

A legrosszabbul az járhat, aki késik az szja-bevallással, felszólításra sem nyújtja be, illetve késve és keveset fizet. Viszont az adóhatóság mérsékelheti is a büntit.

Korábban a témában:

Szja-bevallás

Szerdán május 20-a, a 2014-es szja-bevallás végső határideje. Legkésőbb ezen a napon le kell adni az adóbevallást és fizetni is kell, amennyiben valakinek az jön ki, hogy adótartozása van. De mi a helyzet, ha nem készülünk el határidőre?

Ha késünk a bevallással

Ha az szja-bevallási kötelezettséget nem teljesítjük határidőre, azaz május 20-áig, akkor mulasztási bírságot kaphatunk. Ezt csak akkor úszhatjuk meg, ha van igazolható mentségünk (pl. betegek voltunk, vagy külföldön tartózkodtunk, ide nem értve azt az esetet, amikor a bevallási határidő előtt nem sokkal utazunk el).

Ilyenkor az akadályoztatás megszűnése után 15 napon belül kell benyújtani a bevallást, amihez csatolni kell a késedelem igazolására vonatkozó kérelmet is.

Ha egyáltalán nem vallunk

Mulasztási bírsággal jár az is, ha egyáltalán nem adunk be adóbevallást. Ilyenkor azonban az adóhatóság a bírság kiszabásával egyidejűleg határidőt szab és felszólít a bevallás benyújtására. Amennyiben ezt a határidőt is elmulasztjuk, akkor a már kiszabott bírság kétszeresét kell megfizetni. Viszont ha mégis teljesítjük a kötelezettséget, akkor az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóhatóság korlátlanul mérsékelheti az eredetileg kiszabott bírságot.

A mulasztás ennyibe fájhat

A mulasztási bírság mértékét egységesen határozza meg az adózás rendjéről szóló törvény: magánszemélyek legfeljebb 200 ezer, gazdálkodó és más szervezetek pedig 500 ezer forintos büntire számíthatnak.

Erről se feledkezzen meg!

Százezrek késnek a bevallással

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint egyébként százezres nagyságrendű a kisebb-nagyobb késedelembe esők száma évente. 2013-ban például 730 ezer ember csúszott ki a határidőből, tavaly pedig  830 ezer.

Hozzátették azt is, hogy közülük sokan önhibájukon kívül késnek, például, mert munkáltatójuk nem adta ki az M30-as igazolást (ez az a papír, amin a cégünk leírja, hogy mekkora jövedelmet szereztünk náluk, és ez után mennyi adót vontak le tőtlünk, és fizettek be évközben). Ez azonban nem általános jelenség – jegyezték meg.

El is tekinthetnek a bírságtól

A késés – ha nem igazolható, hogy önhibán kívüli – mulasztási bírságot vonhat tehát maga után, ahogy írtuk. Ennek azonban minden esetben arányban kell állnia a mulasztás súlyával, ezért a NAV-nak a szankcionáláskor nem csupán joga, de kötelezettsége is, hogy mérlegelje az ügy összes körülményét. A hivatal méltányolható esetben eltekinthet a bírságtól.

A 2013-as mulasztások miatt végül 151 magánszemélyre szabott ki büntetést a hatóság, az érintetteknek összesen kétmillió forint bírságot kellett fizetniük. Tavaly 465 adózó késése zárult szankció megállapításával, és a kiszabott bírság meghaladta a hatmillió forintot. (Ez tehát átlagban 13 ezer forint körüli bírságot jelentett.)

Ha hibás a bevallásunk

A hibásan benyújtott bevallás is mulasztási bírságot von maga után. Ha viszont a késedelmesen benyújtott bevallás egyúttal hibás is, csak a késedelemért szankcionál a hatóság.

Ennyibe fájhat

Hibásan benyújtott bevallásért a magánszemély 20 000 forintig, a cégek, az egyéb szervezetek és a vállalkozók 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.

Ha késve fizetjük meg az adót

A fizetési késedelmet másképp szankcionálják, mint a bevallással kapcsolatos késést, hibát. A késedelmi pótlék mértéke minden nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Vagyis minél többet késünk, annál többet fizethetünk.

A késedelmi pótlékot az alapján szabják ki, amennyit az esedékesség napján, vagyis jelen esetben május 20-án fizetnünk kellett volna. (Viszont ha a késedelmi pótlék befizetésével is késünk, arra már nem szabhatnak ki újabb késedelmi pótlékot.)

A késedelmes fizetésre járó büntetést is csak akkor úszhatjuk meg, ha igazolni tudjuk, hogy elháríthatatlan akadályba ütköztünk. (Hat hónapnál hosszabb késést azonban már nem lehet igazolni.)

Ha tudjuk, hogy nem tudunk egyben fizetni

Az adóhatóság azt tanácsolja, hogy érdemes részletfizetést kérni, ha valaki már előre látja, hogy egy összegben nem tud fizetni. Ehhez az szja-bevallási nyomtatványon meg lehet jelölni, hogy hány havi (max. 6 hónap) részletfizetést vállalunk. Ha élünk a lehetőséggel, akkor havonta egyenlő részletekben kell fizetnünk, és az első részlet rögtön esedékes. Cserébe nem kell késedelmi pótlékot lerónunk. A részletfizetést csak akkor lehet kérni, ha a fizetendő adó nem több 150 ezer forintnál.

150 ezer forint adókötelezettség felett pedig fizetési kedvezményt lehet kérni (részletfizetés, adómérséklés), de ez már nem automatikusan jár.

Amit még nem árt tudni: ha valaki részletfizetést kér, és nem teljesíti, amit vállalt, akkor a kedvezmény ugrik, és a teljes tartozás rögtön esedékessé válik. Plusz a fennmaradt részre késedelmi pótlékot is felszámítanak.

Összeadódhat

És még valami: a szankciók könnyen össze is adódhatnak. Tehát aki késve adja be a bevallást, és késve is fizeti be az adót, sőt kevesebbet is fizet, anélkül, hogy részletfizetést kérne, az mulasztási bírságra, késedelmi pótlékra és adóbírságra is számíthat. 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.