Pénzügy
pénz (Array)

Egyre szegényebbek a magyar dolgozók

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 05. 13. 12:16

A szakszervezeti szövetség elnöke szerint még több olyan munkavállaló lett Magyarországon, aki állása, fizetése ellenére is megélhetési gondokkal közd.

Korábban a témában:

Az elmúlt időszakban nőtt a dolgozói szegénység Magyarországon, ami összefüggésben van a szakszervezetek érdekérvényesítési lehetőségeivel – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke szerdán Szekszárdon.

Kordás László a Tolna megyei szakszervezeti tisztségviselőkkel tartott találkozóját megelőző sajtótájékoztatón hozzátette: az MSZSZ bérfelzárkóztatási programot hirdetett, amit csütörtökön tárgyal a konföderáció elnöksége.

Program a dolgozói szegénység ellen

4X9

Ismertetése szerint a program lényege a „négyszer kilenc” elve: a következő három évben évente 9 százalékkal nőne a minimálbér, és azt javasolják, hogy 2018-ban az alacsony keresetűek személyi jövedelemadója 9 százalék legyen.

Közölte: stratégiai cél, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum értékét, a 68 500 forint nettó minimálbér és a 2013-as 87 500 forintos létminimum közti különbség szűnjön meg. Hozzátette: készek tárgyalásra a többéves felzárkóztatásról, de a megyei szakszervezeti tisztségviselőkkel arról is beszél, hogy milyen eszközökkel tudnak érvényt szerezni törekvésüknek akkor, ha nincs tárgyalási készség a munkáltatók és a kormányzat részéről.

Eddig nincs előrelépés

Arról is beszámolt, hogy eddig nem történt előrelépés több olyan kérdésben, amelyeket a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a 2014 decemberi bérmegállapodás záradékában rögzített. Ezek között említette a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj ügyét. Az MSZSZ mások mellett azt javasolja, hogy a még járó korkedvezmény időtartamát arányosan állapítsák meg.

Példaként hozta fel a 2012-ben hatályba lépett Munka törvénykönyvének azt a szabályát is, amely az éves szabadságot a betegszabadságon eltöltött idővel arányosan állapította meg. A parlament már módosította a jogszabályt, de az elmúlt három évben sokan kevesebb szabadságot kaptak. A szakszervezeti vezető jelezte: az „elvett szabadságokat vissza fogják szerezni”, ha kell peres úton.

Hatékonyságot várnak a dolgozók

Kordás László megjegyezte: a február 25-én a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének egyesülésével létrejött MSZSZ-től azt várják, hogy hatékonyabb, nyugati típusú szakszervezeti modellt valósítanak meg, amely nemcsak a munka világával, hanem a szociálpolitika, az esélyegyenlőség és a társadalombiztosítás kérdéseivel is foglalkozik.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagja az MSZSZ-nek, de nem olvadt be a konföderációba – mondta.
Fehér Józsefnek, a SZEF alelnökének a szerdai Napi Gazdaságban megjelent nyilatkozatára – miszerint a SZEF nem látja elérkezettnek az időt a beolvadásra -, Kordás László úgy reagált: reméli, hogy csak egy adminisztratív döntés hiányzik a SZEF részéről az egyesüléshez.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.