A Befektető-védelmi Alap (Beva) tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közzétett álláspontját, miszerint a Bevának kártalanítani kellene a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező befektetőket, az alap igazgatósága azonban csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta. Ezt mondta a BEVA ügyvezető igazgatója pár napra a kérdésre, hogy védi-e az alap a Quaestor kötvényeseinek pénzét.
A Hír24-hez eljuttatott két levél a Quaestor kötvényesei szerint viszont azt jelenti, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már 2011-ben és 2012-ben is megerősítette a kötvényeseknek, hogy a Quaestor a BEVA tagja, a BEVA pedig védi a kötvényeket és az értékpapírokat a cégek csődjeitől.
Van viszont a piacon, aki máshogy értelmezi a PSZÁF levelét. A piaci szereplők szerint az utolsó mondat azt jelenti, hogy a BEVA a kibocsátó csödje esetén nem fizet, az érékpapírszámla-vezető csődje esetén viszont igen. Csakhogy itt a kibocsátó, a Queastor Financia Hrurira jelentett állítólag öncsődöt, a számlavezető, a Quaestor Értékpapír nem. Így szerintük a Quaestor nem fiktív részvényeseire sem terjed ki a BEVA.
Nagy kérdés, hogy csak a legális, vagy a nem legális kötvények után kapnak-e, ha egyáltalán kapnak kártérítést a kötvényesek. Matolcsy György korábban azt mondta, hogy “az MNB jogi véleménye szerint mindkét esetben befektetési szolgáltatásról volt szó, ezért a BEVA kötelessége lesz kártalanítani az ügyfeleket” Mivel a BEVA legnagyobb tagja az OTP, ha fizetni kell, azt nagyrészt ők fizethetik ki. Sőt, akár még pótbefizetésre is kötelezhetik őket a szokásos BEVA-tagdíjon felül.