A Deloitte szerdán ismertette negyedik BankIndex kutatásának eredményét. Ez egyelőre nem támasztja alá, hogy nőne a lakosság bizalma a hitelezésben, de azért vannak pozitív tendenciák is.
Javult a fogyasztási és megtakarítási hangulat
Ugyan a szeptember végi csúcs után mindhárom jövedelem felhasználási szegmensben gyengült az optimizmus, a jövőben a lakossági hitelpiac felépülésére, a hitelkereslet lassú mértékű emelkedésére lehet számítani. Széles körben nőtt a pénzügyi tudatosság, a fogyasztási és megtakarítási hangulat pedig 2015 közepére kerülhet közel egészséges szintre – derül ki a lakosság fogyasztási, megtakarítási és hitelfelvételi hajlandóságának alakulását negyedévente vizsgáló Deloitte-Scale BankIndex kutatás legfrissebb kiadásából.
Szép Péter, a Deloitte Zrt. pénzintézeti szektorának partnere a kutatás főbb megállapításait ismertetve elmondta: A három fő mutatót, a hitelezést, a fogyasztást és a megtakarítást nézve az elmúlt félévben hasonló mértékben csökkent a hitelezéssel és a fogyasztói költéssel kapcsolatos optimizmus, a tavalyi évhez képest viszont nőtt a hitelfelvételi kedv.
Ez már nem csak a lakáshitelezés élénkülését tükrözi, hanem a fogyasztási hiteleknél is kedvezőbb a helyzet, részben a fogyasztás lassú beindulása miatt.
A Deloitte-Scale BankIndex legutóbbi, 2014 közepén készített kiadásához képest mindhárom (fogyasztási, hitelfelvételi, megtakarítási) index enyhe csökkenést mutat. Ez azonban a szakértő szerint csak korrekcióként értékelhető. A fogyasztói költéssel kapcsolatos optimizmus a másik két mutatónál kisebb mértékben esett csak vissza, e szegmensben hozzávetőlegesen 2015 közepére érhetjük el a 2008-ban tapasztalt, közel egészséges, gazdaságot támogató szintet – valószínűsítette.
Az adatok alapján az is érzékelhető, hogy a válaszadók egyre határozottabban döntenek a legfontosabb, pénzügyeiket érintő kérdésekben.
Az enyhe megtorpanás ellenére még mindig pozitív hangulat a hitelezésben
A hitelezést nézve 2014 szeptemberében a 3 év alatt mért legmagasabb indexértéket láthattuk, amihez képest egy tendenciaszerűen tapasztalható év végi visszaesés következett, de kisebb mértékben, mint a korábbi években. A tavalyi év egészéhez viszonyítva ugyanakkor növekedést láthatunk, ezért a Deloitte további fokozatos oldódásra számít.
A forintalapú fogyasztási hitelek körében az új szerződések összegét nézve a személyi hitelek ugrottak meg a legnagyobb mértékben 2014 januárja óta. A volumen növekedése az év végére érte el tetőpontját: a nettó kihelyezések havi több mint 10 milliárd forinttal már a 2009 végi szintet közelítik. A személyi hiteleknél kiemelendő a 20 százalék alatti átlagos THM-alakulás néhány bank ajánlatában, ami nagyon kedvező alapot jelenthet a jövőre nézve.
Amennyiben ez gyors, egyszerű elbírálással, kényelmes kiszolgálással párosul, az összességében tovább lendítheti a fogyasztási hitelezés szerepét. Ugyanakkor a lakosság kockázatkerülése az utóbbi években egyfajta természetes gátat is szabott, ily módon kevéssé valószínű egy 2008 előtt tapasztalható mértékű hitelkihelyezési aktivitás.
A lakáspiaci hitelkereslet már állományi szinten is növekedést mutatott 2014 végén, vagyis nem csak a nettó kihelyezés mértéke emelkedett.
Így állunk most a hitelekkel
A Deloitte-Scale BankIndex saját adatai szerint egy háztartás hozzávetőlegesen 500-580 ezer forint személyi hitelt vesz fel, ezt havonta nagyjából 20 ezer forintos részletekkel törleszti, míg egy hitel átlagos futamideje 4,5 év.
A megkérdezettek több mint 59 százaléka még mindig késésben van a felvett jelzáloghitelével, és az emelkedő trend évek óta folyamatosan tart, nem látszanak az enyhülés jelei. Ugyanakkor a lakosság kevésbé borúlátó a jövőbeni fizetési nehézségeit illetően, bár az emberek még mindig több mint 60 százaléka számol lehetséges pénzügyi problémákkal.
Fogyasztás és megtakarítás
Ugyan a hitelezés összességében még mindig emelkedést produkál, a fogyasztás az utóbbi hónapokban alacsonyabb szintre került. A szeptember végén mért indexérték és a 3 éves csúcs viszont bizakodásra adhat okot a téli korrekció után.
A megtakarítási hangulat viszont alapvetően még mindig emelkedő: az emberek fogyasztási céllal egyre kevésbé nyúlnak hozzá meglévő megtakarításaikhoz, mert a megtakarítások valódi funkciója került előtérbe. Emellett fontos kiemelni, hogy a lakosság megtakarításai egyre hosszabb távra tervezettek a megfigyelt adatok alapján. Viszont azok aránya nem nőtt érdemben, akik képesek megtakarítani.
2014 első félévéhez képest az év második felében már többen bíztak abban, hogy aktuális helyzetükhöz képest egy év múlva többet tudnak megtakarítani, miközben a borúlátók aránya is csökkent. A megtakarítással rendelkezők aránya azonban továbbra is stabilan alacsony.
Növekszik a lakosság pénzügyi tudatossága
A Deloitte meglátása szerint az emelkedő költségérzet mellett már szélesebb rétegek figyelnek pénzügyeikre. A 2014-es adatok alapján 2013-hoz képest az emberek könnyebben igazodnak ki a banki szolgáltatások, termékek világában, ám egyre komolyabb tételnek érzik a számlaköltségeket, emellett tapasztalható az elégedettség csökkenése is.
A kutatásból ugyanakkor kiderül, hogy a magyarok nem keresik aktívan a pénzügyi termékeket és ajánlatokat. A válaszadók mindössze 3 százaléka figyeli rendszeresen az újdonságokat a bankok kínálatában, míg közel felük egyáltalán nem fordít erre energiát.
„A bankszektor általános lakossági megítélése más szektorokhoz képest negatív, bár már mutatkoznak a javulás apró jelei. A pénzügyi termékek ismerete ugyanakkor alapvetően alacsony szinten stagnál évek óta, a bankot váltók aránya elenyésző és nem karakteres, így teljességgel esetleges. Az ingyenes készpénzfelvétel alapvetően nem rendezte át a pénzügyi szokásokat – tette hozzá Szép Péter.
A hitelt még mindig a hátunk közepére kívánjuk
Beszédes adat, hogy a válaszadók 56 százalék még mindig fél a hitelektől. 47 százalékuk szerint jobb ha csak akkor vesznek fel hitelt, ha másképp nem megoldható a problémájuk (ennél a válasznál a 30 százalékos arány lenne egészséges). 46 százalék nem figyeli a bankok ajánlatát, és csupán 3 százalék az, aki kifejezetten érdeklődő. Vagyis nem keressük aktívan a pénzügyi termékeket. És nem is vagyunk különösebben lojálisak a bankunkhoz, a többségnek mindegy, hol bankol.
Még nem jött el az e-bank fordulat
Bár növekedett az online fizetéshez folyamodók száma, az e-bankolás növekvő népszerűsége viszont nem a társadalom egészére, csak jól definiálható szegmensekre – például a fiatal diplomás és magas keresettel rendelkezőkre – igaz. A Deloitte meglátása szerint a kínálat hiába ragaszkodna a gyors váltáshoz, a magyar társadalom erre még nem áll készen: a többség fiókokban bankol, ezzel párhuzamosan pedig továbbra is fontos a fiókok közelsége és a fizikai jelenlét, az információs csatornákon belül szintén a bankfiók domináns. A fióki kiszolgálással – ugyan vannak eltérések egyes bankok terén, de – a többség alapvetően elégedett.
