A pénzintézet nyomatékosan felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy a levél hamis, és a levélben található hivatkozásra kattintva egy adathalász oldalra jutnak.
A közlemény szerint az elkövetők megpróbálják elérni, hogy az ügyfél megadja a kártyaszámát, a kártyára írt nevet, valamint a CVC kódot.
Kitérnek arra: ahogy már számos alkalommal hangsúlyozta a hitelintézet, az OTP Bank soha nem kért és nem kér e-mailben ügyféladatokat. Amennyiben a bank tájékoztatása késve érte el bármely ügyfelét és adatait már megadta, kérik, haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a bankkal a 06-1-3666-666 telefonszámon vagy e-mailben.
Kiemelik: a hitelintézet a visszaélési kísérlet kapcsán megtette a szükséges biztonsági intézkedéseket és jogi lépéseket.
Sok az adathalász, és akadnak fókák is
„Én neked kiváló befektetés, ha most nagyszerű kamat remekel elektromos csellentyűcske, ja nem is, de add meg, amid van különben nagy tisztelettel” ilyesmi levelek naponta érkeznek az e-mailfiókunkba (Magyarországon az összes e-mailforgalom 70%-a spam, azaz kéretlen levél!) – és bármennyire is egyértelműnek tűnik az átverés, vannak, akik nyeremény, külföldi hagyaték (véletlen ránk hagyta a vagyonát a nigériai olajbáró) vagy akár fenyegetés (ilyenek az OTP-shez hasonló levelek) hatására bedől, és megadja személyes gazdasági információit. A védekezés lehet különböző kis mellékprogramok letöltése is (a böngészőbe épülnek be), meg persze az egészséges gyanakvás. Vírusirtókban is létezik már ilyen integrált védelem – enélkül a gépünk egy hét alatt 4-5 kártevőt tud könnyűszerrel összeszedni. Az adathalászokat nehéz elfogni, bíróság elé állítani, mivel elfogásukhoz sokszor több ország rendőrsége közötti összehangolt munka szükséges, és még így sem biztos a siker. Amerikában amúgy elég elrettentő a szabályozás: spamelés, azaz kéretlen levelekkel való elárasztás miatt száz év börtönt is kaphat egy elkövető – Jeffrey Brett Goodint 2007-ben 6 évre csukták le.
