Pénzügy

Sándor csúnyán ráfaragott a lakásbiztosításra

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2014. 03. 27. 16:12

Hiába fizette évekig a díjat, amikor betörtek hozzá, a biztosító beintett. Felmondták a szerződését, és kártérítést sem fizettek. Szerintük jogosan.

Korábban a témában:

Egyik olvasónk (vezetéknév nélkül: Sándor) keresett meg minket azzal, hogy bár rendesen fizette a biztosítási díját, mégsem akarnak téríteni neki, miután betörtek hozzá. Ami, valljuk be, így első hallásra elég nagy disznóságnak tűnik.

De nézzük meg közelebbről is, mint mond Sándor, és mit a biztosító. Annyit előlegbe elárulunk, hogy az életvitelszerű helyben lakás a kulcskérdés ebben az ügyben.

Ez történt

Olvasónk azt írta nekünk, hogy 2013 november végéig élt életvitelszerűen abban az ingatlanban, ami egyébként az édesanyjáé volt. Erre az ingatlanra kötött 2011-ben biztosítást.

Az, hogy lakott-e az ingatlan azért érdekes, mert a Genertel, amivel Sándor szerződött, az aránytalanul magas kockázat miatt egyáltalán nem köt lakatlan ingatlanra biztosítást. Erre egyébként joga van.

Sándor tavaly novemberben költözött ki ideiglenesen a házból, a fiához, amikor térdproblémája miatt már nem tudta ellátni magát. Januárban műtötték meg, a betörést pedig februárban fedezték fel. Olvasónk egyébként azt írta nekünk, hogy március 9-én visszaköltözött a házba.

Ennyi a tét

A kára mintegy 370 ezer forintnyi volt, erre vár kártérítést. A biztosító azonban kártérítés helyett felmondta a szerződését. Amit Sándor nem ért. Hiszen a havi díjat (1097 forintot) mindig pontosan fizette.

Az igaz, hogy 8 napon belül nem jelentette be, hogy novemberben kiköltözik, de mint írta, nem ez volt számára a legfontosabb dolog akkor.

Néhány hét még nem lenne gond

Megkérdeztük a biztosítót, nem lehetett volna-e valamilyen kompromisszumot kötni. Hiszen az ügyfél fizette a díjat, átmeneti kiköltözésről volt szó. A biztosító csak általános válaszokat tudott adni, mivel titoktartás kötelezi őket, és ez alól nem kaptak feloldást olvasónktól.

Azt válaszolták, hogy önmagában egy néhány hetes távollét (mint a konkrét estben a műtét) még nem jelenti, hogy megszűnt volna az épület állandóan lakott jellege. Ez volt az a pont, amikor kicsit elvesztettük a fonalat.

Ha nem gond a néhány hetes távollét, akkor miért nem térítenek? Azért, mert nem jelentette be az ügyfél? Rákérdeztünk, ha egy hasonló esetben szól az ügyfél, akkor térítenek-e. Erre azt írták, hogy ilyenkor még szólni sem kell, jár a kártérítés.

Ekkor kezdtük úgy érezni, valami nagyon nem stimmel ebben az ügyben… Bekértük olvasónktól az ügyben keletkezett iratokat, és átnéztük.

2008 óta lakatlan?

Amikor a rendőrségi jegyzőkönyvet elolvastuk, akkor már kezdtük kapiskálni, mi lehet a biztosító gondja. Abban ugyanis az szerepel, hogy nem lakott a ház, illetve hogy 2008-ban üres lett.

Olvasónk szerint azonban az tévesen került be az irományba, mert ő csak annyit mondott, hogy édesanyja nem lakott ott (2008-as agyvérzése óta). Ezt a biztosítónak írt levelében közölte is, ahol úgy fogalmazott, ő napi szinten élt ott, gondozta az állatokat és a kertet. Levele végén a szomszédok is tanúsították, hogy életvitelszerűen ott lakott, és csak néha ment el.

Csavar

A biztosító a titoktartás miatt nem erősítette meg, hogy ez volt-e a gondjuk. De mi más lehetne. A rendőrségi jegyzőkönyv alapján ugyanis 2011-ben úgy kötött Sándor a házra biztosítást, hogy az nem volt lakott. Olyan biztosítást, amely lakatlan ingatlanra nem terjedt ki.

S ha úgy vesszük, a rendőrségi jegyzőkönyv mégiscsak egy hivatalos dokumentum. Kérdés legfeljebb az lehet, valóban elgépelték-e… És ha igen, akkor mi a helyzet…

Érdekes

Ami még meglepő volt számunkra, hogy a február 14-én felvett rendőrségi jegyzőkönyv után (amiben szerepel, hogy 2008 óta üres lett a ház) a biztosító az olvasónak március 4-i levelében azt írta, hogy megállapítást nyert, az ingatlan 2013 novembere óta lakatlan. S hogy ezt 8 napon belül be kellett volna jelenteni. Továbbá hogy ennek figyelembe vételével nem térítik meg a kárigényt és mondják fel februárral a biztosítást.

Amit azért nem értünk, mert megkeresésünkre ugye azt írták, hogy az átmeneti távollét miatt még bejelentés nélkül is járhat a kártérítés.

Mi lehet a megoldás?

Az MNB-nél érdeklődésünkre azt mondták (a konkrét ügy ismerete nélkül), hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat olvasónk jogorvoslatért. Megtudtuk, ingatlanbiztosítások kapcsán a PBT elé számos olyan ügy került eddig, amely az ingatlan lakott vagy lakatlan jellegével függött össze.

A PBT eljárásaiban a felek által előadottak, s a bemutatott dokumentumok alapján általában a biztosító általános és különös szerződési feltételeinek a lakottságra vonatkozó konkrét előírásait (pl. a kizárásokat), az ingatlan lakottságát igazoló dokumentumokat (pl. közüzemi számlákat) vizsgálja meg, s ez alapján segíti elő a megegyezést, vagy hozza meg a határozatot.

Négy már befejezett ügy dokumentumát is csatolták, ebből kettő volt hasonló Sándor esetéhez. Az egyiknél két hónapos üzleti útra ment a tulajdonos, amit nem jelentett be. Ebben az ügyben a pénzügyi szolgáltatónak adott igazat a PBT, vagyis a testület szerint a biztosító jogosan nem adott kártérítést a betörésre.

A másiknál az ügyfél a tűzeset éjszakáján éppen a telkén aludt, nem az érintett házban. Viszont tanúkkal és közüzemi számlákkal igazolta, hogy egyébként a biztosított ingatlanban lakott. Ebben az esetben a panaszosnak adtak igazat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.