Lehetséges az, hogy megvizsgálják a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő – állapította meg Nils Wahl, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Kásler-ügyben.
Vizsgálhatják a tisztességtelenség kérdését
Az állásfoglalás szerint tehát a Kúria vizsgálhatja a szerződések tisztességtelenségét. Márpedig ha egy szerződés tisztességtelen, akkor az nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve.
Az is lehetséges az iránymutatás szerint, hogy a Kúria belenyúljon a szerződésekbe. A megsemmisítésre azonban nemigen lehet számítani.
Ezt kérdezte a Kúria
A jogvitát felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria (Magyarország) azt a kérdést tette fel az Európai Unió Bíróságának, hogy a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazott átváltási árfolyamot meghatározó feltétel a szerződés elsődleges tárgya vagy a szolgáltatás minőség/ár aránya alá tartozik-e.
Vagyis azt szerette volna tudni, hogy mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy tisztességtelen jellege az irányelv alapján nem vizsgálható. S hogy ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.
Mint mondott az Európai Unió Bírósága
Wahl főtanácsnoknak az az álláspontja, hogy a kifejezetten külföldi pénznemben meghatározott szerződésnél (mint amilyenről az alapügyben van szó) az alkalmazandó árfolyamokat meghatározó feltételek – a tőkeösszeg rendelkezésre bocsátására és a kamatfizetésre vonatkozó feltételekhez hasonlóan – a szerződés elsődleges tárgya alá tartoznak.
A külföldi pénznemben meghatározott kölcsön mechanizmusához tartozó egyik alapvető elemnek minősülnek ugyanis, mivel hiányukban lehetetlenné válna a szerződés teljesítése.
A kölcsön folyósítására, illetve törlesztésére alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó szerződéses kikötések pedig szerinte világosan kifejezettnek tűnnek. Viszont kétséges lehetett szerinte, hogy a fogyasztók megértették-e, hogy a deviza eladási és vételi árfolyam közötti különbözet milyen többletterhet jelent nekik. A főtanácsnok szerint erre a kérdésre a Kúriának kell választ adnia majd a vitatott szerződés megkötésekor fennálló objektív elemek alapján.
Azt is kijelentette, hogy ha a tisztességtelen feltétel elhagyása teljesíthetetlenné teszi a szerződést, akkor az irányelvvel nem ellentétes az, ha a nemzeti bíróság a kifogásolt feltételt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse. Ha viszont ez nem lehetséges, akkor szerinte a bíróság köteles lenne megsemmisíteni a szerződést. Ami viszont túl kockázatos lehet az adósra nézve, mert egy összegben válna esedékessé a teljes hátraléka. És ez nem lehet cél.
A vélemény után még az Európai Bíróság döntésére várunk, ami hat hónap múlva lehet esedékes, s kimondhatja például, hogy a magyar bíróságok milyen záradékokat változtathatnak meg a szerződésekben ahhoz, hogy a teljes megsemmisítés elkerülhető legyen.
