A lap számításai szerint a 2009-es 203 ezer forintos bruttó átlagkeresetből ma már havi 1500 forinttal több kerül a költségvetésbe adók és illetékek formájában, ha a keresőnek nincs gyermeke. Egy átlagkeresetű, kétgyermekes házaspár viszont jobban jár a 20 ezer forintos, gyermekek után járó adókedvezmény miatt: ők több mint 10 ezerrel fizetnek jövedelmük és fogyasztásaik után kevesebbet havonta.
Egy, a lapnak nyilatkozó adószakértő szerint a 16 százalékos adóval a magas keresetűek jártak jól, főleg, ha gyerekek után az adókedvezményt is igénybe vették. Hozzátette, hogy az alacsony keresetűek az adójóváírás kivezetése miatt az szja-n is buktak. Vigasztalhat minket a tudat, hogy az átlagos adóterhelésünk megfelel az EU-átlagnak, és elkeseríthet az, hogy a szomszédos országokban viszont kevesebbet kell adózni.
Mitől lett több?
Kisebb lett az szja, emelkedett viszont az áfa (25 százalékról 27-re). Így a keresetünk után évi 400 milliárd forinttal fizetünk kevesebbet, de a fogyasztás után fizetett áfa csaknem 800 milliárd forinttal nőtt. Emellett több új, a fogyasztókat sújtó adókat is kivetettek. Új terhet kaptak az egészségtelennek tartott ételek, a távközlési adóra telefonálók fizetnek rá. A bankokra kivetett terhek jelentős részét áthárították az ügyfelekre.
A gazdasági tárca nem ért egyet a lap számításaival, szerintük a gazdaságot terhelő összes adó- és járulékteher 41 százalékról 39 százalékra csökkent.
