Ebben az évben csak néhány kisebb változtatás volt a cafeteriánál, így például az, hogy megszüntették a visszaváltható utalványokat, bejött az adómentes lakáshitel-törlesztési támogatás, és pontosítottak a kockázati biztosításoknál.
Az adóterhek azonban kivételesen nem emelkedtek. Igaz, nem is csökkentek. Pedig a „szuperbruttósítás” eltörlésére lett volna igény.
Íme, mit kell tudni a legnépszerűbb (35,7 százalékkal adózó) béren kívüli juttatásokról 2014-ben.
Étkezés
A munkáltató a telephelyén működő étkezőhelyen legfeljebb havi 12 500 forint értékben munkahelyi étkeztetést biztosíthat a munkavállalóinak .
Erzsébet-utalvány legfeljebb havi 8 ezer forint értékben adható. Az utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására és vendéglátóhelyeken használható.
Plusz ezen kívül a Széchenyi Pihenőkártyán (SZÉP kártya) is van étkezési zseb.
Széchenyi Pihenőkártya
A SZÉP kártyával a 2013-ban megszokott keretekkel 3 különböző féle „alszámlát” tudunk majd 2014-ben is kezelni.
A keretösszeg összesen legfeljebb 450 ezer forint lehet, amiből 150 ezer forintnyi kerülhet a vendéglátás, 225 ezer forintnyi a szállás és 75 ezer forintnyi a szabadidő alszámlára. A felhasználási területek sem változtak.
Iskolakezdési támogatás
Iskolakezdési támogatást a közoktatásban (általános és középiskola) részt vevő gyermekekre tekintettel adhat a munkáltató, tankönyvre, taneszközre, ruházatra költhető utalvány formájában.
Gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig (vagyis 30 450 forintig) adható ez a juttatás. A családi pótlékra jogosult szülő és vele egy háztartásban élő házastársa kaphatja, azaz egy közös gyermek után mindkét szülő igénybe veheti. A tanévkezdést megelőző 60. naptól az év végéig lehet kiadni az utalványokat.
A helyi bérletnél sem változott a szabályozás.
Pénztári befizetések
Ezeknél a munkáltatói juttatásoknál változást szintén csak a minimálbér emelése hozott. Így az egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetéseknél a havi maximum összeg 30 405 forint lett (ez a minimálbér 30 százaléka), a nyugdíjpénztári befizetéseknél pedig 50 750 forint (ez a minimálbér 50 százaléka).
Az egyéni befizetéseknél azonban kedvezőbb lett az igénybe vehető adókedvezmény. A saját befizetések 20 százaléka lehet a jóváírás értéke, de ez a korábbi 100 ezer forint helyett összesen 150 000 forintot is elérhet a különböző pénztártípusoknál együttesen számolva. És az egyes pénztártípusokra külön-külön nincs korlátozás. Így akár egy pénztárnál is igénybe lehet venni az összes kedvezményt.
Kulturális és sportbelépő
A kifizető évi 50 ezer forint értékben adhat adómentesen kulturális szolgáltatásra szóló belépőt, bérletet. A sporteseményre, sportrendezvényre szóló belépőt , bérletet azonban nem kell ehhez e kerethez hozzászámolni, mert ezeket a munkáltató 2014-ben korlátlanul adhatja. Ezeket a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényekre lehet felhasználni.
Biztosítások
Nem változott, hogy havonta a minimálbér 30 százalékáig (vagyis 30 405 forintig) téríthet a munkáltató kockázati biztosítást adómentesen a munkavállalói számára.
Újdonság: lakáshitel-törlesztés támogatása adómentesen
A munkáltató évek óta adhat adómentesen lakáscélú támogatást a munkavállalóinak.
A jelentős (folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő) mértékű támogatást a munkavállalók ezidáig lakás vásárlására, építésre és korszerűsítésre használhatták fel.
Bár sok munkavállalónál a már meglévő lakás hiteleinek törlesztéséhez is jól jött volna a támogatás, az eddigi szabályok ezt nem tették adómentesen lehetővé.
2014-ben azonban azoknál, akik megfelelnek a törvényi feltételeknek, a lakáscélú hitel törlesztést is támogathatja a munkáltató.
Számos lehetőség kihasználatlan
Az Azénpénzem.hu írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy nem minden juttatási lehetőséget használnak ki a cégek, illetve a dolgozók. Aminek persze megvan az oka. A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke úgy látja, hogy a választható juttatások térnyerése – összefüggésben a családok jövedelmi helyzetével is – visszavetette különösen a nyugdíjpénztári, kisebb mértékben az egészségpénztári munkahelyi támogatási igényeket.
Lehoczky László szerint a dolgozók hosszú távú érdekeit is jobban szolgálná, ha a korábban szinte általános pénztári juttatási szisztémát szélesebben alkalmaznák a vállalatok. Lehetséges ugyanis a pénztári juttatásokat tagdíj kiegészítésként adni, azaz a munkáltató által a tag egyéni befizetésén felüli tagdíját fizetni.
