A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet. A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (56 százalékban) bíznak a diploma erejében. Az alap- vagy középfokú képzettséggel dolgozó 25 év alattiak viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget – derült ki az Ipsos a 15-25 év közöttieket megkérdező kutatásából.
Az ifjú korosztály 27 százaléka azt gondolja, hogy az álláskeresés során a képességek, a szakmai felkészültség az igazán fontos felvételi szempontok, míg 19 százalék szerint ezeket egyáltalán nem, csak a képzettség meglétét nézik a munkaadók. Az érintett korosztály többsége úgy látja, hogy a magyar diploma versenyképes szerte a világban: 45 százalék szerint – ha nem is mindegyik, de – számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg 20 százalékuk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. A kételkedők aránya sem jelentéktelen, de kisebbségben vannak (24 százalék). Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel.
Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munka világába: 26 százalék szerint az egyetemek gondolkodásra tanítanak, kevés a megszerzett tudás gyakorlati haszna. További 26 százalék is csak alapnak tekinti a diplomát, hasznosulásához elengedhetetlennek tartja a továbbképzést. A fiatalok 15 százaléka még ennél is kritikusabb, mondván a gyakorlati igény és az oktatás egyáltalán nincs összhangban.
Sokféle elképzelés él arról, hogy a munkahelyek mi alapján választanak a frissdiplomások közül. A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. A válaszadók 27 százalékának az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg ötödük szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek.
A fiatalok által felállított felsőoktatási rangsor első helyezettje az Eötvös Loránd Tudományegyetem (21 százalékos említési aránnyal), második a Budapesti Corvinus Egyetem, harmadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (8 illetve 5 százalékkal). A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. A debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a Semmelweis Egyetem is érdemi említéseket kapott – 2 százaléktól. A fiatalok fele azonban nem rendelkezik elegendő ismerettel ahhoz, hogy sorba állítsa az intézményeket.
