Pénzügy

12 pofon a dolgozóknak a kormánytól

admin
admin

2011. 04. 24. 19:00

Összegyűjtöttük azokat a kormány által tervezett intézkedéseket – a Nemzetgazdasági Minisztérium bürokráciacsökkentő programjából, illetve a konvergencia programból – amelyek majd (túlnyomó többségükben hátrányosan) közvetlenül érintik a munkavállalók jogait.

1. Nem kell indokolni a kirúgást

A tervek szerint a jövőben a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb módon vehetnék fel és bocsáthatnák el a dolgozóikat. Az a korábbi követelmény, hogy rendes felmondás során a munkaadónak indokolni kell a döntését, megszűnik. Ezt azzal magyarázzák, hogy a felmondás indoklása a vállalkozásoktól „komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges” – fogalmaztak a tervekben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint így 16 milliárdot takaríthatnak meg évente a vállalkozások.

2. Kevesebb baleset lenne „munkabaleset”

Az intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön az „ésszerűtlen esetekben” a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez. A jelenleg hatályos munka törvénykönyve szerint a munkabaleset olyan baleset, amely „a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül” – magyarázta meg a fogalmat dr. Hargittay Szabolcs munkajogász a Profession.hu-nak. Munkabaleset lehet például, ha valakit közlekedési baleset ér a munkájával kapcsolatos utazás során, de az is, ha a szervezett üzemi étkeztetés közben, vagy a munkahelyi öltözőben a tisztálkodáskor sérül meg az alkalmazott. A munkabaleset fogalmának szűkítésével minisztérium 2 milliárd forintot szeretne megspórolni a vállalkozásoknak.

3. Nem lenne kötelező az üzemi tanács létrehozása

A törvény ma még előírja: ha foglalkoztatottak létszáma meghaladja 50 főt, üzemi tanácsot kell választani. Az NGM intézkedésével ez a kötelezettség megszűnne. A kötelező jelleg amúgy eléggé gyenge lábakon áll, mert a jelenlegi munka törvénykönyve nem szankcionálja az üzemi tanács hiányát, az alkalmazottak belátására van bízva, hogy létrehozzák-e a saját érdekükben, vagy sem.
A minisztérium indoklása szerint azért van szükség a „kötelezettség” megszüntetésére, mert az üzemi tanács „a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló kötelezettség” – írják. Az intézkedés nyomán 80-100 millió forint „bevételre” számít az állam a válallkozásoknál.

4. A munkaidő nyilvántartása rugalmasabbá válna

A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidőkeret mellett – véli az NGM. A munkaidőkeretben történő foglalkoztatással sok vállalat minimálisra csökkentheti a rendkívüli munka után fizetendő bért, a rugalmas beosztásnak köszönhetően pedig akár 4 vagy 12 órában is behívható a munkavállaló.

5. Másképp megállapított (vélhetően kisebb) bérpótlékok

Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot.

6. Másképp megállapított – vélhetően kevesebb – végkielégítés

Új szabályokat hoznának a végkielégítésekre.

7. Felmondási idő

Csökkentenék a felmondási időt.

8. Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet

Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet a folyamatos üzemű vállalkozásoknál. Alighanem arról van szó, amit a kormány a konvergenciaprogramban beígért Brüsszelnek: véglegesítik a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere, Szűcs Erika által elfogadtatott ideiglenes szabályt. Ami arról szólt, hogy ha a nyolcórás dolgozónak – például a válságban a megrendelések visszaesése miatt – lecsökkentették a munkaidejét, akkor a gazdaság éledezése, és a megnövekedett munkamennyiség miatt most a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetését is növelik: a munkaadónak csak annyit kell fizetnie, mintha a dolgozó heti 40 órát dolgozna.

9. Képesítési követelmények csökkentése

Sok munkakörnél eltörlik azt a követelményt, hogy csak szakképzett munkavállaló tölthet be egyes állásokat, ugyanis az NGM úgy véli, hogy néhol feleslegesek a képesítési követelmények. Az intézkedéssel a szakképzetlen embereknek akarnak lehetőséget biztosítani az elhelyezkedéshez, de nem utolsó szempont az sem, hogy a vállalkozók ezzel „olcsóbb” munkaerőhöz jutnak: minimálbérért, 78 ezerért dolgoztathatják azokat az embereket, akiknek korábban a garantált bérminimumot (94 ezer forint) kellett adniuk. Ez utóbbit ugyanis csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetni. A minisztérium szerint az intézkedés 1 százalékos foglalkoztatásjavulást, 100 ezer új, legális munkahelyet teremtene.

10. Elaprózzák a szabadságot

A jelenlegi szabály szerint a szabadságunknak csak a negyedével rendelkezünk mi, a többinek a kiadásáról a munkaadó dönt, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. Ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A jövőben ezeket a „pihenőnapokat” kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató, ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak. Munkapszichológusok szerint évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra „hasznát vegye” a cég. Éppen ezért nem lehet évről évre tologatni a szabadságokat, hanem a cég köteles az esedékesség évében kiadni.

11. Túlóráért nem pénz, hanem szabadnap járhat

A túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidőben. A munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén bérpótlék jár, azaz 50 százalékkal magasabb órabér. Abban az esetben pedig, ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a fizetés dupláját kellene kapnia a munkavállalónak.

12. Tovább tart majd a próbaidő

A próbaidő jelenleg maximum 3 hónap a versenyszférában, a köztisztviselőknél viszont fél év. Ezt az időszakot a teljes nemzetgazdaságban 6 hónapra emelnék. A munkajog szerint a próbaidő alatt bármikor, azonnali hatállyal és indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony. A cégek maximálisan kihasználják a próbaidőt olyan pozíciókban is, ahol ez indokolatlan lenne, sőt gyakori, hogy a három hónapos próbaidőt is keveslik, és féléves munkaerő-kölcsönzéssel kerülik el – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmánya hazánkról.

+1. Kevesebb szabadságot kapnak a kismamák, de pénzre válthatják

Egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából „fizetés nélküli szabadságon” otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult. A munkába visszatérő kismama szabadságát viszont – a korábbi rendszerrel szemben – részben pénzre válthatják, kifizethetik a dolgozónak, ha szeretné. Ez munkavállalói szempontból pozitív intézkedés lehet, hiszen nem szerencsés, ha az újra dolgozni kezdő anyuka az őt megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti. Korábban a visszatérési szándékról illett körülbelül 2 hónappal a munkába állás előtt írásban értesíteni a munkaadót. Ezt az időtartamot is „leszabályozzák”: kötelezően 30-60 nappal korábban szólnia kell majd a munkáltatónak, ha újra dolgozni szeretne a kismama.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Reyhanli körzet, 2018. január 21.
Tankkal elhaladó török tüzéreknek integet egy férfi a szíriai határ közelében levő Hatay déli tartomány Reyhanli körzetében 2018. január 21-én, miután a török haderő az előző napon szárazföldi hadműveletet indított Olajág fedőnéven a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellenőrizte északnyugat-szíriai Afrín térségében. A beavatkozás eddig 153 célpontra mért csapást, köztük fegyverraktárakra és óvóhelyekre. (MTI/EPA/SedatSuna)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.