Pénzügy

Mennyit keres egy ügyvezető igazgató?

Magyarországon az ügyvezető-igazgatók átlagfizetése 550 500 forint – olvashatjuk egy friss felmérésben. Természetesen a válaszadók között megtalálhatjuk mind a legkisebb kft.-k, mind a nagyvállalatok vezetőit. Kiderült: a béreiket nagyban befolyásolja cégnagyság is, némely ügyvezető akár egymilliónál többet is hazavihet havonta.

Az ügyvezető-igazgatók 44 százaléka kap az év végén jutalmat, átlagosan egymillió forintot. 13. havi bért viszont csupán a negyedük kap, ennek értéke 550 ezer forint. Kétharmaduk szolgálati mobilt használ és több, mint felük rendelkezik céges gépkocsival. Több mint 40 százalékuknak jutott notebbok és flexibilis munkaidő is a vállalattól.

A férfiak szinte a kétszeresét keresik

Óriási különbség mutatkozott a két nem összehasonlítása során. A felmérés alapján ugyanis az ügyvezetők 80 százaléka férfi, ők átlagosan 80 százalékkal többet is keresnek az ugyanebben a pozícióban dolgozó hölgyeknél.

Szintén nagy az egyes regiók közötti különbség is. A kérdőívet kitöltők közel fele Budapesten dolgozik és messze az ő bérük a legmagasabb, átlagosan 740 ezer forint. A legjobban Győr-Moson-Sopron és Komárom megye közelíti meg a fővárost 624 ezer, illetve 609 ezer forintos átlagfizetéssel. Több, mint félmillió forintot keresnek havonta Pest, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében is, miközben Békés megyében átlagosan csupán 255 ezer forintra számíthatnak.

A cégek fele saját vállalkozás

Az ügyvezető-igazgatók 56 százaléka belföldi magántulajdonú céget vezet, ezek nagy része valószínűleg saját vállalkozás, az ő bérük átlagosan 354 ezer forint. A legtöbbet viszont a külföldi cégek fizetik: átlagosan 980 500 forintot. Egy állami cégben az ügyvezető pedig 400 ezret keres.

Érdekesség, hogy míg a kevesebb, mint egyéves tapasztalattal rendelkező igazgatók átlagbére 520 ezer forint, addig a több mint 10 éve ezen a pályán tevékenykedő kollégáik ennél kevesebbet, 508 ezer forintot kapnak. A legtöbben ebben a pozícióban 3-5 éves tapasztalattal rendelkeznek és ők is keresnek a legjobban, 703 ezer forint az átlagjövedelmük.

Kétharmaduk diplomás

Egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik a kétharmaduk. A legtöbbet a posztgraduális végzettség hozza (havi 895 ezer forintot), majd az egyetem (738 400 forintot) és főiskola (520 ezer forintot). Érdekesség, hogy a felmérés alapján 2 százalékuk alapfokú végzettséggel rendelkezik, az ő 276 ezer forintos átlagbérük azonban elmarad a diplomás kollégáéktól.

A cégnagysággal párhuzamosan emelkedik az ügyvezetők átlagbére is. Havi egymillió forint felett keresnek a több, mint ezer, valamint a 250-1000 alkalmazottal rendelkező cégeknél, 850 ezer az átlagbér 51-250 alkalmazott esetén, míg ez alatt átlagosan 709 ezer forintot kapnak. Az ügyvezetőknek majdnem fele tíz vagy annál kevesebb alkalmazottat dirigál, az ő bérük 345 ezer forint.

A válság megnyirbálta

Átlagosan 1,2 millió forintot keresnek havonta a bank- és pénzügyi, valamint az elektrotechnikai iparban dolgozó ügyvezető igazgatók. Havi 900 ezer forint fölött fizet az IT és a járműipar ebben a pozícióban. Az ügyvezetők 12 százaléka üzletekben és szupermarketekben, illetve az építőiparban tevékenykedik. A két iparág között nagy a különbség, ugyanis az előbbiek átlagbére 623 ezer, az utóbbi pedig feleannyit fizet, havi 367 ezer forintot.

Az utóbbi két év összesített eredményeit nézve 2008 második negyedévében kerestek a legjobban az ügyvezetők, az akkori átlagbérük 611 ezer forint volt. A válság hatására azonba az ő bérük is csökkent: 2008 év végén átlagosan 592 ezer, 2009 elején még 608 ezer forint volt, az idei év második negyedévére azonban ez az összeg már 486 ezer forintra csökkent.

Összehasolíthatók a pozíciók

A Merces.hu online fizetési felmérésében összehasonlíthatjuk az azonos régióban, azonos beosztásban, a szakmában eltöltött évek számában egymáshoz közel eső kollégák bérezését. Megtudhatjuk, milyen fizetésbeli eltérések adódnak például az egyes iskolai végzettségek megszerzése után. A fizetésösszehasonlító portál adatbázisa naponta frissül, ám a szó klasszikus értelmében nem mondhatjuk reprezentatívnak, hiszen a felmérésben bárki anonim módon, önkéntesen vehet részt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik