A parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy a jelenlegi segélyezési rendszer nem ösztönzi az érintetteket munkára, illetve a legális munkaerőpiacra való visszatérésre. A kormány az „Út a munkához”-programmal próbál megoldást találni arra, hogy a segély helyett munkát elvét megvalósítsák.
Több civil szövetség és az Akadémia is bírálja a programot: a Szociális Szakmai Szövetség, a Magyar Szegénységellenes Hálózat, az MTA Gyerekszegénység Elleni Program (GYENP) programirodája és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány erről tartott egy sajtóbeszélgetést hétfőn.
Mindenki érdeke a reform
Egyetértenek azzal, hogy szükség van reformra, ám a pártok által eddig hangoztatott elképzelésekkel nem. Szerintük együttműködés, párbeszéd kell a civil szféra, a piaci szereplők és a döntéshozók között. Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke elmondta: eddig a hibák kaptak hangsúlyt, ahelyett, hogy olyan megoldásokon gondolkodtak volna, amelyek nem ellentétesek a társadalmi, az emberi és a magyar törvényekkel.
Marton Izabella, Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója kiemelte, hogy
kötelező közmunka jelenleg is létezik, sőt, aki nem működik együtt a
munkaügyi központtal vagy az önkormányzattal, annak a segélyét
csökkenthetik. „A segélyezettek kétharmada a leghátrányosabb
kistérségekben él, sem lehetőségük, sem motivációjuk nincsen a munkába
állásra. A fejletlen infrastruktúra, a szociális szolgáltatások és a
közmunka hiánya miatt a kormány programja éppen ott nem lesz alkalmazható, ahol a legtöbb szegény él” –
mondta.
Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke kijelentette: senkit sem engednek még lejjebb csúszni a lejtőn, a szociális hálót sűrűbbre kell szőni. Tehát meg kell oldani, hogy egy szociális munkásra ne 300-500 segélyes jusson, hanem „csak” 100. Ez már kezelhető létszámnak számítana, ekkor minden rászorulónak személyre szóló programot tudnának biztosítani, hogy visszataláljanak a munka világába. A szociálismunkások képzésére az elnök asszony szerint 2,5 milliárd forint kellene, amelyet az „Út a munkához”-program tízmilliárdos keretéből finanszírozhatnának.
A fizetéseket kell emelni
Nem a segély csökkentése, hanem a munka anyagi megbecsülése, a magasabb fizetések és juttatások miatt mennének el dolgozni az emberek. Ez jelenthetne megoldást a társadalmi feszültségekre is, amelyeket a segélyezés generál a szegények és a még szegényebbek között – mondta Marton Izabella.
„A segélyezetteket az mozdítaná ki, ha megfelelő jövedelmet biztosító, valódi munkahelyeket teremtenének nekik. Egyszerre jelentkező probléma Magyarországon a munkahelyek és a munkások hiánya. Sok ember vagy azért nem dolgozik, mert nincs hol, vagy pedig azért nem, mert nincs szakképzettsége és megfelelő készsége a munkához” – mondta a FigyelőNetnek Pataky Péter, aki az Országos Érdekegyeztető Tanácsban már véleményezte a kormány tervezetét.
A kistérségek partizánkodnak
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás – amely a kistérség 18 települését fogja össze – az Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében című dokumentumot nyújtotta be a döntéshozóknak, amelyben a segélyből és családtámogatásból élők munkaerőpiacra való visszatérését próbálják megoldani. Rónavölgyi Endréné, Szerencs MSZP-s polgármestere a FigyelőNetnek elmondta, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményeznek a kormánnyal, és a céljuk a törvénymódosítás kiharcolása.
A városvezető a közmunkákkal kapcsolatos olyan technikai kérdésekre, miszerint lesz-e mindenkinek elegendő álláshely, nem kívánt kitérni. Rónavölgyi Endréné elzárkózott a napokban nagy vihart kavart monoki és ivádi döntésektől – amelyek miatt eljárás is indult a települések ellen. Mint mondta: az általuk szerkesztett javaslat nem törvénytelen eszközökkel szeretné megoldani a segélyesek helyzetét. Pataky Péter ebben egyetért a szerencsi polgármesterrel: ha egy önkormányzat a törvényekkel ellentétesen jár el, akkor kötelező eljárást indítani ellene.
Szepessy Zsolt, Monok polgármestere a Roma Sajtóközpontnak elmondta: a helyi rendelet célja az, hogy az inaktív
munkaerő visszataláljon a munka világába. A közgyűlésen a kettő, nemmel
voksoló képviselő aggályát fejezte ki amiatt, hogy a szociális
segélyezések a jelenlegi szabályozás szerint nem köthetők feltételekhez.
—-A gyerekek nem tehetnek arról, hová születtek—-
Más, a jelenlegi törvények szerint problémás határozatot is hozott a monoki képviselőtestület. A Közigazgatási Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltsége törvényességi észrevételt tett amiatt, hogy ott csak azok a szülők kaphatják meg a segélyeket, akiknek a gyereke rendszeresen jár óvodába és iskolába. Ez jelenleg törvénybe ütközik.
A szerencsi petíció is kitér a családi pótlékra, amely – mint írják – „felgyorsítja és egyre gerjeszti az alacsonyan szocializálódott tömegek népességnövekedését, amely megélhetési formává fejlesztette a gyermekszülést”. A céljuk Rónavölgyi Endréné szerint az, hogy az emberek felelősségteljesen vállaljanak gyermeket, és törvény határozza meg: szankciókat alkalmazhassanak azokkal szemben, akik kivonják a gyereküket a közoktatásból.
Farkas Zsombor, az MTA GYENP programiroda munkatársa ennek kapcsán megjegyezte: az a családipótlék-mennyiség, amelyet a családok kaphatnak, nem elég a megélhetésre. A 3 vagy több gyermekesek csak 2700 forinttal kapnak többet, mint a két csemetét nevelő szülők. „Az adókedvezménnyel nem emelik ki ezeket a gyermekeket a szegénységből, ugyanis ez csak azoknak a szülőknek jelent könnyítést, akik magasabb fizetésből élnek, és ezért magasabb adót fizetnek” – tette hozzá.
Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke azt firtatta, hogy vajon a pedagógusok és az iskolák mindent megtettek-e annak érdekében, hogy a lógásra hajlamos gyerekekkel és a szüleikkel megbeszéljék az okokat, motiválják őket, megszerettessék velük a tanulást.
Dolgozni a segélyért
Forgó Györgyné, az SZMM szakállamtitkára a FigyelőNetnek korábban úgy nyilatkozott, hogy „a segély jogosultsági feltétele még, hogy a nem foglalkoztatott személy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételét. Tudni kell, hogy ha a rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét az önkormányzat meghatározott ideig csökkenti, súlyos megszegésekor a szociális segélyt megszünteti. Súlyos megszegésnek tekinthető például, ha a felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el”.
Pataky Péter a monoki határozat kapcsán elmondta, hogy a jelenleg hatályos törvényen túlterjeszkedni egyetlen önkormányzatnak sincs joga. „A gondot sokkal inkább abban látták a szakszervezetek és a minisztérium, hogy az önkormányzatok jelentős része vonakodott bekapcsolódni a közmunkaprogramokba, illetve nem volt képes megfelelő munkát adni az embereknek” – mondta.
Nő a segélyesek száma
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai szerint a segélyezettek száma évről évre több tízezerrel nő. Jelenleg több mint 150 ezer fő jogosult rendszeres szociális segélyre, a kétharmaduk a leghátrányosabb kistérségekben: Észak-Magyarországon és az ország déli területein él.
