Pénzügy

Intő példa a magyar munkaerőpiac?

admin
admin

2008. 05. 29. 10:51

Korai a németek félelme és a vészharang kongatása: a statisztikai adatok alapján hazánkban az atipikus foglalkoztatási formák – mint például a távmunka, részmunkaidő, kölcsönzött munkások alkalmazása – még egyáltalán nem terjedtek el annyira, mint ahogy azt ők első pillantásra látták. Ennek kivesézésére Magyarországi munkaviszonyok: ez vár Németországra is? címmel tartottak workshopot német és magyar munkaügyi szakemberek.

A Goethe Intézetben rendezett szakmai tanácskozáson kiderült: az atipikus foglalkoztatási formák Németországban már eléggé elterjedtek. Ennek hatására az elmúlt években csökkent a munkanélküliség, ám ezzel párhuzamosan a körülbelül 25 millió olyan önfoglalkoztató vagy bizonytalan állású munkással gyarapodott a gazdaságuk, akik szociálisan teljesen védtelenek. Betegség vagy baleset esetén tehát semmilyen állami juttatásra nem számíthatnak, a nyugdíjuk pedig még a felét sem éri el a „rendesen” foglalkoztatottakénak – derült ki a workshopon.

A munkanélküli segélyt Németországban csaknem a felére csökkentették, ezért ma már kénytelenek azok is dolgozni, akik korábban ebből próbáltak megélni. Uwe Fachinger, a Brémai Egyetem oktatója felhívta a figyelmet arra, hogy a ’90-es évek politikai változásai és német munkaerőpiac a liberalizációja miatt egyre többen és többen dolgoznak, ám ezek az emberek főként az atipikus munkákat vállalják el.

A német társadalombiztosítás másképp működik, mint a magyar, azaz ha alacsony a fizetés, akkor nem kell utána járulékokat fizetni. Ez a részmunkaidőben dolgozókra vagy a kisvállalkozókra – körülbelül 25 millió emberre – igaz. Éppen ezért az öregkori szegénység fenyegeti ezeket az embereket, valószínűleg nem kapnak majd nyugdíjat.

A kölcsönzött munkás már csak lejjebb csúszhat

A Friedrich Ebert Alapítvány készített egy felmérést arról, hogy a németek mennyire tarják biztosnak a munkájukat, a megélhetésüket. Az eredmény meglepő lett: 63 százalékuk azt vallotta, hogy egyre inkább nem tudja tartani megszokott életszínvonalát. Ez annak is köszönhető, hogy a kölcsönzött munkaerő alkalmazása nagy divat ma Németországban, például a lipcsei BMW-gyárban a munkások nagy hányada ilyen jogcímen dolgozik – mondta dr. Klaus Dörre, a Friedrich Schiller Egyetem szociológiaprofesszora.

A kölcsönzött munkások ugyanazt a munkát végzik, mint a cégek „rendes” alkalmazottai, ám jóval kevesebb, néha feleannyi fizetésért, és juttatásokra sem jogosultak. A tudós hozzátette: ez a munkakörnyezetre, munkavégzésre is negatív hatással lehet, hiszen a vállalat alkalmazottja félti a pozícióját az olcsóbb munkaerőtől, a kölcsönzött dolgozó pedig irigykedik a jobban kereső, megbecsültebb kollégájára. „A tények azt mutatják, hogy a munkáltató érdeke a kölcsönzött vagy külső munkaerő foglalkoztatása, ezért aki atipikus módon dolgozik, nem képes többé visszatérni a magasabb szintre. Alig van példa arra, hogy újra alkalmazottként dolgozzon” – tette hozzá.

Itthon még nincs bevált gyakorlat

Dr. Frey Mária, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkatársa arról próbálta meggyőzni német kollégáit, hogy a magyar példa korántsem annyira rossz, mint ahogyan az ő prekoncepciójuk mutatja. Az atipikus foglalkoztatási formák nem igazán terjedtek még el hazánkban, a dolgozóknak igen kis arányát alkalmazzák ilyen módon, legtöbbjüket alkalmi munkavállalói könyvvel.

Rózsáné dr. Lupkovics Mária szakszervezeti szempontból közelítette meg a kérdést, elmondta, hogy alapvetően jónak tartja az atipikus foglalkoztatást, például a kisgyermekes nők esetében. Ám sokszor az érdekvédelmet nem tudják kiterjeszteni a részmunkaidős vagy kölcsönzött munkásokra. Nem sikerül egységes fellépést – sztrájkot vagy demonstrációt – kezdeményezniük, mert a dolgozói csoportok elvárásai és érdekei nem ugyanazok.

A közszféra szolgáltat

A „német példát” sok területen vette át Magyarország az évszázadok során. Gondoljunk csak az iskolarendszerre vagy akár az üzemi tanácsokra. A közszféra reformja, létszámának csökkentése is egy lehet ezek közül.

Dr. Leo Kissler, a Marburgi Egyetem szociológusa elmondta, hogy Németországban a dolgozók a 11 százaléka működik a közigazgatásban, míg Magyarországon a munkavállalók negyede. A német közszféra a szakember szerint alapvetően szolgáltató intézménnyé „szelídült”, elveszítette a bürokratikusságát, az ellenőrzésük alatt maradt, megtartva a régi rendszer bevált módszereit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.