Pénzügy

Béren kívül – népszerű a cafeteria

Az SZJA törvény idei változása miatt a cafeteria elemeinek adómentessége nem egyértelmű. Ennek ellenére terjed a rendszer: a munkavállalók és a munkáltatók is megismerték.

Javít a versenyképességen?

Vida Norbert, az ISH Magyarország Kft. vezetője szerint a cafeteria rendszer nemcsak a cégek számára jelent előnyöket, hanem az egész magyar gazdaság versenyképességére is hatással van. Ha sok cég a bérek, illetve juttatások egy részét a cafeteria rendszer elemeként adja dolgozóinak, az igen hamar a gazdaság egészére is élénkítő hatással lehet. „Ha egy munkavállaló alkalmazásának költségei csökkennek, az jó hatással lehet mind a foglalkoztatásra, mind az életszínvonalra. Ugyanakkor, ha azonos számú dolgozót olcsóbban lehet alkalmazni, az a gazdaság versenyképességére is jó hatással van” – emlete ki az ügyvezető igazgató.



 

A cafeteria rendszerén belüli juttatások egyre dinamikusabban fejlődő szegmense a hazai piacnak, amelynek előnyeit minden résztvevő felismeri. „Az ISH Magyarország által készített felmérésből az is kiderül ugyanakkor, hogy a rendszer még nem bontakozott ki igazán, van hova fejlődnie” – ismertette a kutatás részleteit Vida Norbert, az ISH Magyarország cégvezetője.


Egységes és olcsó



A felmérésben résztvevő 356 kis-, közép- és nagyvállalat közül 318 nyújt béren kívüli juttatást munkavállalói számára. A munkáltatók 32 százaléka elsősorban azért kedveli a rendszert, mert egységes keretbe rendezi a munkavállalók számára adható béren kívüli juttatásokat. „A béren kívüli juttatások bővítésére a legalkalmasabb a cafeteria rendszer. Minden munkavállaló azonos módon és azonos mértékben kaphatja meg a juttatásokat, ráadásul kedvére kombinálhatja őket – mondta el az FN-nek egy magyar nagyvállalat HR igazgatója. – A mi alkalmazottaink számára például a cafeteria rendszeren belül az összes, az SZJA törvény által lehetővé tett juttatás elérhető.”
A ISH Magyarország által megkérdezett vállaltok 28 százalékának a versenyképesség megtartásában játszott szerepe a legszimpatikusabb. De persze az előnyök közül legtöbben, 40 százalékban azt említik, hogy azonos költséggel jóval több „bért” lehet a munkavállalóhoz eljuttatni.

Kombinatívabb munkavállalók, zavar a rendszerben



„A munkavállalók is egyre jobban kihasználják a cafeteria rendszer nyújtotta lehetőségeket – osztotta meg velünk tapasztalatait a magyar HR vezető. – Korábban egyértelműen az volt a jellemző, hogy mindenki olyan juttatást választott, amellyel közvetlenül pénzhez juthatott. Manapság azokat a szolgáltatásokat is igénybe veszik, amelyekkel el kell számolniuk, csak utólag kapják meg érte a pénzt, amit ráadásul le is vásárolnak, például uszodabérlet formájában.”

„Idén, az SZJA törvény változása apró zavart keltett a cafeteria rendszer működésében – emelte ki a HR vezető. – Jelenleg az APEH állásfoglalására várunk, mert nem egyértelmű minden esetben a juttatások adómentessége, így például a sportolási lehetőségeké. A jogszabályi háttér változásának ellenére sem került szóba azonban a cafeteria rendszer megszűntetésének gondolata. Töretlenül népszerű mind a vezetés, mind a beosztottak körében.”

Kiváltságosok újabb kiváltsága?


A béren kívüli juttatások egy része pozícióhoz és munkatípushoz kötött: ilyen általában a személygépkocsi, a mobiltelefon-használat, az MBA és más képzések. A többi, minden munkavállalóra kiterjedő formákat tekintve a kötelező juttatásokon felül étkezési hozzájárulást a cégek 85 százaléka, egészségügyi és sportolási támogatást 60 százaléka, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást 45 százaléka, élet- vagy balesetbiztosítást 35 százaléka, üdülési támogatást 28 százaléka, internet-támogatást egyelőre csak 8 százaléka nyújt alkalmazottainak. A válaszadók közül 52 cég lakásépítési támogatást, 23 pedig vállalati üdülőt kínál dolgozóinak béren kívüli juttatás keretében.


A fenti adatokból jól látszik, hogy a cafeteria sokak felfogásában még mindig a „kiváltságosok újabb kiváltsága”. Sok vállalat törekszik az egységes rendszer kialakítására, amit a szakszervezetekkel történő egyeztetés is elősegít. Természetes, hogy egy cég nem adhat minden alkalmazottjának szolgálati autót, mobiltelefont. „Ugyanakkor a rendszer önsegélyező vagy egészségpénztári részei – mondta Vida Norbert – elsősorban a közepes vagy alacsonyabb jövedelmű munkavállalóknak jelentenek előnyt.”


Ajánlott videó

Olvasói sztorik