Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök szerint Bulgária 2026-ban fel fogja mondani az oroszokkal kötött, földgáz szállítására szóló szerződését – írja a Bolgár Nemzeti Rádió nyomán a Telex. Ez Magyarországnak is problémát jelenthet, ugyanis hazánkban felhasznált földgáz nagy része a Bulgárián áthaladó Török Áramlaton keresztül érkezik.
„Az Európai Unió tagjaként Bulgária is csatlakozik az EU azon döntéséhez, hogy rövid távon – 2026-ban – felmondja az orosz földgáz felhasználására vagy tranzitjára vonatkozó szerződéseit” – mondta a miniszterelnök az újságíróknak az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésén. Zseljazkov szerinte Bulgária célja, hogy így 2028-ra teljesen kizárja az orosz gázt az ország energiapiacáról.
Idén júniusban mutatta be az Európai Bizottság azt a jogszabálytervezetet, amivel fokozatosan kivezetnék az orosz kőolajat és földgázt az Európai Unióból, így 2027 végétől már nem lenne orosz földgáz a piacon. A megakasztásához legalább négy olyan tagállam kormánya kell, amelyek az uniós összlakosság több mint 35 százalékát képviselik. A javaslatról még nem állapodtak meg a miniszterek Tanácsán belül, utána az Európai Parlamenttel egyeztetve alakíthatják ki a jogszabály végső formáját.
Egyszer már kihúzták a gyufát a magyar külügynél
Emlékezetes, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2023 októberében Magyarországgal és Szerbiával szembeni ellenséges lépésnek minősítette, amikor Bulgária az Oroszországból származó földgáz tranzitjára adót vetett ki. A bolgárok akkor az új adó bevezetése mellet úgy érveltek: ez teljesen összhangban van az EU céljaival, miszerint csökkenteni kell a függőséget az orosz fosszilis fűtőanyagoktól.
A magyar kormány a bolgárokat a törvény visszavonására kérte. Miután ez nem történt meg, kilátásba helyezték, hogy hazánk megvétózza Bulgária schengeni tagságát, ha huzamosabb ideig fenntartja a földgáz szállítására vonatkozó büntetővámot. Végül decemberben Bulgária visszavonta az orosz földgázszállításra vonatkozó tranzitdíjat megemelő törvényét.
Jelenleg a Török Áramlat balkáni ágán, vagyis egy orosz–török–bolgár–szerb útvonalon jut el a legtöbb gáz Magyarországra, akár évi 5-6 milliárd köbméter is, amely a hazai fogyasztás (8-9 milliárd köbméter) jelentős részét fedezi. Az ukrán, a szlovák, vagy az osztrák útvonal korábban döntően szintén orosz gázt hozott, de a Testvériség vezeték leállítása után ezek nem nagyon hoznak gázt, a horvátokkal terhelt a viszony, a románoknak komoly lelőhelyeik vannak, de ma még nem olyan jelentős a szállítás.
