Neve ellenére a fügelégy nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem körülbelül 80, melyek között a füge is szerepel, olyan egyéb gyümölcsök mellett, mint az őszibarack, eper, málna, szeder, nektarin, szilva és szőlő, melyek közül hazánk többet is importálni szokott. A gyümölcsimport pedig eleve behurcolási lehetőséget biztosít az afrikai fügelégy számára – olvasható a portálon.
Az afrikai fügelégy megjelenésében és méretében is sok hasonlóságot mutat a hazánkban már országos elterjedtséget mutató pettyesszárnyú muslicával, de a fejtől a potrohig hosszában átfutó, majdnem párhuzamos vonalak miatt jól elkülöníthető attól. Az afrikai fügelégy főként másodlagos kártevő, amely tojásait – alkalmanként akár 60–70 darabot is – érett gyümölcsökön lévő mechanikai sérülésekre teszi le.
A fent említett gyümölcsök közül több esetében (őszibarack, eper, nektarin, szilva, szőlő és füge) is fennáll az elsődleges kártétel veszélye, mivel azoknak a héját/bőrét képes felsérteni a kikelő lárva. Az afrikai fügelégy a muslicákhoz hasonlóan rendkívül nagy számban tud megjelenni, és a szaporodásukhoz alkalmas állapotban lévő gyümölcsöket szinte teljesen be tudják lepni példányai.
Sikeres szaporodásához a minimum hőmérsékleti küszöb 12–13 °C körül mozog, de az optimális fejlődés 28 °C fokon megy végbe. Az évi nemzedékek száma 12–16 között változhat, az adott terület időjárási viszonyaitól függően. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint az éghajlati viszonyok és a tápnövények elérhetősége miatt
Ahol ez megtörténik, ott várhatóan gazdasági hatással lesz a gyümölcstermesztésre, főleg a füge- és eperkultúrák tekintetében.
Az afrikai fügelegyek teljes érésben támadják a gyümölcsöket, így a vegyszeres védekezésre nem nagyon van lehetőség. Csapdázással lehet gyéríteni a számukat, illetve a kellő időben történő szüretelés jelenthet megoldást.
