Négy kulcsfontosságú állami intézmény vezetője adott pozitív választ a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) megkereséseire, információgyűjtésre vonatkozó kéréseire, kettő azonban nem – írta az Átlátszó az általa kiperelt iratok alapján. A szervezetek közötti üzenetváltásokból az derült ki többek között, hogy az MNB, az adatvédelmi-, a média- és az adóhatóság is lényegében pozitívan reagált az SZH kéréseire. A könyvvizsgálói kamara azonban arról tájékoztatta a lapot, hogy ők nem tervezik teljesíteni Szuverenitásvédelmi Hivatal kéréseit, és korábban az ügyvédi kamara is így döntött – törvényben foglalt titoktartási kötelezettségükre hivatkozva utasították vissza a kéréseket. A portál szerint a kiperelt dokumentumok alapján az SZH állami intézményekhez és köztestületekhez intézett kérései túlterjeszkedni látszanak a szervezet törvényi felhatalmazásán.
A Magyar Nemzeti Banktól például négy dolgot kért az SZH elnöke, Lánczi Tamás:
- illesszék a kereskedelmi „bankok egyedi IT infrastruktúrájához és ügymenetéhez” azt, ahogy az SZH jövőbeni kérései hozzájuk befutnak.
- „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”,
- az SZH kapjon ilyen, a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”,
- mesterséges intelligenciát is hasznosítsanak „a mintázatok és rejtett összefüggések kimutatására”.
Az MNB elnöke, Matolcsy György válaszlevelében utalt arra, hogy lesz együttműködési megállapodás a két szervezet között. A portál megkérdezte az MNB-t arról, milyen eljárásrend mellett férhet hozzá a Szuverenitásvédelmi Hivatal a kereskedelmi banki ügyfelek számlatörténetéhez, választ azonban nem kaptak.
Lánczi azt kérte a NAIH elnökétől, Péterfalvi Attilától, hogy
- “a NAIH-hoz érkező, a szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” bejelentéseket „haladéktalanul” továbbítsák a hivatalnak,
- „a NAIH megkeresésre tájékoztassa a hivatalt az általa indított vizsgálatokról”,
- a NAIH jelöljön ki egy kapcsolattartót, akinek „hatáskörébe tartozik a szuverenitás védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtése és az arról történő tájékoztatás”.
A NAIH elnöke válaszlevelében belegyezett mindhárom kérésbe, azzal, hogy a hivatalnak megküldött beadványokban anonimizálni fogják a személyes adatokat.
Az adóhatóságtól azt kérte az SZH, hogy
- a NAV dokumentálja az „operatív elemző-értékelő” (azaz a bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” információkat, és ezeket haladéktalanul adja át a „társzervek” részére – az együttműködés kialakítása folyamatban van.
A Médiahatóságtól pedig azt kérték, hogy
- az NMHH műsorfigyelő és -elemző főosztálya készítsen elemzéseket „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmak megjelenéséről”, illetve állítson fel olyan rendszert, ahol lakossági bejelentéseket fogadnak az ilyen tartalmakról. Ezeket az elemzéseket és bejelentéseket pedig „haladéktalanul” küldjék el az SZH-nak,
- náluk is legyen felelőse a szuverenitásvédelmi adatok gyűjtésének és továbbításának,
- egészítsék ki a hatóság szabályzatait a „szuverenitás védelmét elősegítő szakmai és fegyelmi szabályokról”.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamarától (MKVK) Lánczi egyebek mellett azt kérte, hogy
- „a könyvvizsgálói tevékenység végzése során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás” jusson az SZH tudomására,
- a kamara bocsásson ki állásfoglalást a könyvvizsgálóknak „az információk bejelentésére vonatkozóan”,
- egészítse ki szabályzatát „a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatokról és felelősségekről” szóló új regulákkal,
- a hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót a kamara minden megyei szervezeténél.
Ezek a kérések megegyeznek azokkal, amelyeket Lánczi az ügyvédi kamara részére küldött, és amelyeknek a nagyját a MÜK az ügyvédek titoktartási kötelezettségére hivatkozva visszautasította. Az MKVK azt írta a portálnak, hogy a törvény „abszolút titoktartási kötelezettséget ír elő a könyvvizsgálók részére, melynek esetleges – szuverenitásvédelemmel kapcsolatos – kiegészítéséhez (amelyet egyébként az MKVK nem támogat) a Pénzügyminisztérium egyetértése szükséges.”
A portál szerint a Lánczi Tamás leveleiben megfogalmazott kérések túlterjeszkedni látszanak az SZH törvényi felhatalmazásán, ami egyrészt konkrét vizsgálatoknál kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak, másrészt lehetőséget ad az SZH-nak arra, hogy „más állami szervekkel és nem állami szervekkel megállapodást köthet a feladatai ellátáshoz szükséges tájékoztatás nyújtása érdekében”. A törvény nem rendelkezik olyanról, hogy állami szerveknek pontosan az SZH kérései szerint kellene folyamatos információgyűjtést végezniük – jegyzik meg. A cikkben emlékeztetnek arra is, hogy idén februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormánnyal szemben, mivel szerintük a szuverenitásvédelmi törvény európai uniós alapjogokat sért.
Miután pereltek, az SZH elsőként az Átlátszó (és a Trancparency International Magyarország) ellen indított egyedi átfogó vizsgálatot, amit a „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységgel” indokoltak. Az Átlátszó válaszul jogi érvekkel alátámasztva közölte velük, hogy a választási eljárásról szóló törvény értelmében a „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, márpedig az Átlátszó nem folytat ilyen tevékenységet. Az SZH szerint ez az érvelés hibás jogértelmezésen alapul, az Átlátszó viszont tartja magát válaszához és nem működik együtt az SZH-val.
