Riasztó képet festett a Balaton-régióról egy márciusi, siófoki konferencián Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter nagyon komoly demográfiai válságról beszélt: az országos átlagot jóval meghaladó elöregedésről, melyet elsősorban a jómódú, idős emberek beáramlása hajt.
“A budapesti öreg, gazdag népesség lemegy a Balatonra és felvásárolja a házakat, a tóparti településeken lakó fiatalok pedig nem tudják elkezdeni az életüket, nem tudnak lakást, házat venni, következésképpen elköltöznek onnan” – idézi a portál.
A miniszter szerint az elképesztően – napjainkban sok helyütt már budapesti szinten – drága ingatlanokból pedig nemcsak az következik, hogy a helyi fiatalok nem fogják tudni megfizetni itt az első otthonuk árát, hanem az is, hogy a magas árak arra is csábítják őket, hogy az örökölt ingatlanokat is eladják, amiket aztán a vásárlók csak üdülőként használnak majd.
Navracsics minderre még ráerősített májusban, a Portfolio Balaton Konferenciáján, ahol arról beszélt, hogy a térségnek a képzettségeket illetően nem kimondottan jók, sőt, helyenként kifejezetten rosszak a mutatói, a diplomások arányában sincs az élmezőnyben, a foglalkoztatási ráta pedig alacsony.
“Miközben a Balaton egy nagyszerűnek tűnő üdülési övezet, ahol remekül érezheti magát az ember, azt láthatjuk, hogy
a helyi társadalomnak folyamatosan küzdenie kell a jövőjéért, a mindennapi túlélésért.
A helyi polgármestereken túl Navracsics lehet az egyik olyan politikus, aki a leginkább tisztában van a Balatont sújtó problémákkal, mivel 2021-től miniszteri kinevezéséig a Balaton Fejlesztési Tanács társelnöke volt. A szervezet szerint az elmúlt tíz évben óriási mennyiségű fejlesztési forrást juttatott a Balaton térségébe a kormányzat, ami számos problémát kezelt, de ezzel egyidőben felerősített már meglévő kihívásokat és újakat is teremtett. Már korábban is voltak figyelmeztető jelek.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) összesen 180 település található, a problémák ezt az egész régiót sújtják.
Elöregedés, nyaktörő tempóban
“Ma ennek a 180 településes régiónak van nagyjából 273 ezer állandó lakosa, és ez a népesség az országos átlaghoz képest 1,6-szor elöregedettebb. Ez pontosan a Navracsics úr által említett okokra vezethető vissza” – mondta a hvg.hu-nak Fekete Károly, a Balaton Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője..
Az üdülővásárlásokkal beköltöző idősek koruknál fogva már itt nem fognak gyereket vállalni, és az, hogy közben a fiatalok pedig elköltöznek, oda vezetett, hogy a 100 fiatalkorúra jutó időskorúak száma a 2005-ös 119 főről 2022-re 197 főre nőtt. Vagyis napjainkban lényegében kétszer annyian élnek nyugdíjas korúak a Balaton térségében, mint az életkezdő fiatalok. A helyzet pedig tovább fog romolni, mégpedig gyorsan.
Ami a munkaképes korú – 15-64 éves – lakosság számát illeti, az 2014 és 2024 között 26 ezer fővel csökkent a BKÜ-ben, vagyis több mint egy siófoknyival. Csak az elmúlt négy évben közel ötezer fős volt a csökkenés.
Ömlött a pénz és a beton
A BFT tavalyi összesítése szerint a balatoni régióban 2014 és 2020 között az egy főre jutó kifizetett uniós források az országos átlag 1,7-szeresét tették ki.
“A nagyjából 2013-14 óta tartó piaci folyamatok, valamint a Balatonra érkező fejlesztési források nyilván megmozgatták a tőkét. Kialakult egy befektethető vagyonnal rendelkező réteg, amelyik, ha a hitelkörnyezet is kedvező, akkor keresni fogja a lehetőséget, ahol a vagyona a legjobban megtérül, ahol igazán jó ingatlanbefektetést talál. És megtalálja ezt a térséget, ahová jelentős fejlesztési források érkeznek, és ahová a nagytőkés réteg is befektet, például hotelfejlesztések formájában” – magyarázta a szakember.
Az elképesztő ütemű építkezések ellenére sem fordult a piac kínálatiba, az ingatlanok drágulása döbbenetes méreteket öltött. Míg 2013 és 2022 között az első negyedéves adatokat összevetve országosan 208 százalékos volt a fajlagos, négyzetméterre vetített lakásár-emelkedés, addig ez az adat a Balaton Kiemelt Térség egészében 237 százalékos lett. Itt még a Covid idején is csak drágultak az ingatlanok, szemben az ország többi részével.
Az ügynökség társadalomtudományi kutatócsoportja kutatást végzett mind a 180 településvezető körében is, még 2022-ben. A parti települések polgármesterei nagyjából kétharmada említett olyan problémákat a felmérésünkben, hogy a nyári csúcsidőszakban, amikor a leginkább használt az ingatlanállomány, akkor elégtelen a vízszolgáltatás, elégtelen az elektromos hálózat kiépítettsége, vagy épp nem tud kellő kapacitással üzemelni a szennyvíztisztító hálózat. Mindennek a hatása a környezeti, ökológiai rendszerben is megjelenik. A szakember szerint
felépült egy attraktív infrastruktúra, de ami ezt az egészet kiszolgálja, és hosszú távon működtethetővé teszi, jelenleg nem elégséges.
