2019 óta jellemzően 40–60 százalékkal drágultak az átlagos retúr repülőjegyárak a Budapestről induló járatok esetében, de 2022 és 2023 között egyetlen év alatt is 10 ezer forintos emelkedés történt egy-egy úti cél esetében – derül ki a repjegy.hu által lapunknak megküldött adatokból.
A drágulás mértéke Európán belül ugyan ingadozó, viszont általánosnak tekinthető. Londonba és vissza 2019-ben például még átlagosan 43 ezer forintért lehetett utazni, ez tavaly már több mint 60 ezer forintba került. Ugyanebben az időszakban egy amszterdami út 78 ezerről 111 ezerre, egy barcelonai 51 ezerről 81 ezerre, egy athéni pedig 47 ezerről 74 ezerre drágult. A tengerentúli városoknál még durvábbak a számok: Miamit 2019-ben oda-vissza még 205 ezer forintból meg lehetett járni, tavaly már átlagosan 301 ezer forintot kellett fizetni az útért, de Bangkok esetében 188 ezerről 360 ezerre lőtt ki az utazás ára – azaz majdnem megduplázódott.
Az alábbi grafikánkon mindegyik összeg oda-vissza árakat tükröz egy főre, budapesti indulással, tényleges vásárlás esetén.
Az extraprofitadó felett drágultak a jegyek
Kézenfekvő lenne a drágulást a légitársaságokra kivetett extraprofitadóval magyarázni, de ez nem teljesen fedi a valóságot. Holczinger Zoltán, a repjegy.hu-t üzemeltető Weco-Travel Kft. online részlegvezetője a 24.hu érdeklődésére közölte, az extra sarcot a légitársaságok beépítik az áraikba, hiszen ez a legkönnyebb módja az összeg begyűjtésének (a légitársaságok havonta fizetik be ezt a díjat a földi kiszolgálókon keresztül.)
A kivetett adónak a repülőjegyárakra gyakorolt hatását azonban nehéz ez alapján megállapítani, illetve egyedileg vizsgálni, mivel az üzemanyagárak, a bérek, továbbá az üzemeltetés költsége is drasztikusan nőtt az elmúlt másfél-két évben, amit a légitársaságok mind kénytelenek beleépíteni a repülőjegyárakba. Azonban kijelenthető, hogy vannak olyan légitársaságok, amelyek nem vagy csak részben nyitották újra a budapesti útvonalaikat a pandémiát követően, és ezen döntésekben szerepet játszik az extraadó megléte is
– közölte Holczinger.
Egy európai úti cél esetében az oda-vissza repülőjegy ára az extraprofit hatására 5400 és 10 200 forint közötti sávban nőtt attól függően, hogy mennyire korszerű repülőt üzemeltetett az adott légitársaság. Jelenleg ez a díjat a károsanyag-kibocsátás alapján számítják fel. A repjegy.hu válaszában rámutatott,
Ezt erősítette meg a 24.hu megkeresésére Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője is. Mint fogalmazott, a légitársaságok áremelése sok összetevős, ide tartoznak többek között a 2019. évihez képest magasabb üzemanyagárak és az emelkedő költségek is.
Ennek ellenére – vagy ezzel együtt – az utazási kedv részben a Covid-járvánnyal együtt járó lezárások és korlátozások után már 2022-ben is egyértelműen megnőtt, még az utazások száma szempontjából nagyon jónak mondható 2019-hez képest is. Ez a tendencia 2023-ban folytatódott, sőt még az előző évinél is nagyobb mértékű volt.
Változatlanul népszerűek a repülőgéppel történő utazások. A hazai utazók – legyen szó szabadidős vagy üzleti céllal utazókról – kétségkívül árérzékenyek, de ez nem veti vissza az utazások számát. Fontos inkább annak tudatosítása, hogy minél előbb érdemes terveznünk az utazásainkat, és mielőbb foglaljuk le a repülőjegyeket, valamint az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat. Azt tapasztaljuk, hogy a pandémia után mind többen fordulnak utazási irodákhoz, akár csak repülőjegy-foglalásokkal kapcsolatban is
– tette hozzá.
Továbbra is számítanunk kell a 2022-ben már megtapasztalt reptéri káoszokra, igaz, közel sem az akkori mértékben. Holczinger Zoltán tájékoztatása szerint a probléma még mindig fennáll, mivel a mai napig nem sikerült elérni a pandémia előtti alkalmazotti létszámot, azonban akkora káoszt ez már nem idézett elő 2023-ban. Általánosan elmondható, hogy a megnövekedett utazási kedv tavaly már nem okozott akkora meglepetést, mint 2022 nyarán, amikor nem tudták megfelelő ütemben felvenni az alkalmazottakat az egyes légitársaságok, repterek, hogy biztosítani tudják a folyamatos működést.
Hozzátette, a szaksajtóban megjelenő hírek alapján nem feltétlenül az a cél, hogy a hiányzó munkaerőt visszaépítsék, hanem azt keresik, miként tudnak a technológia segítségével automatizálni egyes folyamatokat, például a poggyászok kezelését, amivel a fent említett problémákat is tudják kezelni – optimális esetben ezzel csökkenthető a problémák száma, de az üzemeltetési költségekben is megtakarításokat érhetnek el, amivel remélhetőleg gátat lehet szabni a repülőjegyárak további növekedésének is.
Ferihegyről a gépek kétharmada indult időben
Rákérdeztünk a Budapest Airport sajtóosztályán, hogy Ferihegyen jelenleg mi a helyzet munkaerőfronton. Válaszukban azt írták, a cég a 2023-as évet több mint 1600 munkavállalóval zárta, ami megközelítőleg kétszázzal több, mint a Covid előtt volt.
A munkavállalók száma az elmúlt 5 évben az alábbiak szerint alakult (az adott év december 31-i létszámot tükrözik):
- 2023: 1608
- 2022: 1445
- 2021: 1185
- 2020: 1017
- 2019: 1416
Ezzel kapcsolatban kiemelték, a munkatársak számának csökkenését a világjárvány következtében szükségessé váló csoportos létszámleépítés okozta. Az élénkülő utasfogalomnak köszönhetően a létszám újra növekedni kezdett, 2022 végére a létszámcsökkentésben korábban érintett kollégák közül 131-en visszatértek a BUD-csoport kötelékébe. Az utasok visszatérése mellett a Budapest Airport által kivitelezett fejlesztések is generáltak létszámnövekedést. Válaszadásuk pillanatában aktuálisan 12 álláslehetőség volt elérhető a vállalatnál.
Elárultak azt is, hogy bár 2023-ban több járatot kezelt a repülőtér, mint az előző évben, a Budapestről induló gépek pontossága nőtt 2022-höz képest. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről felszálló járatok pontossága átlag feletti az európai ACI repülőterekhez viszonyítva,
Az iparágban általánosan használt elv szerint egyébként az számít késésnek, ha egy gép több mint 15 perccel a kiírt időpont után indul el. A késések oka az esetek több mint felében az volt, hogy a gépek eleve későn érkeztek meg a budapesti repülőtérre, például az európai légtér zsúfoltsága vagy az időjárási körülmények miatt.
Holczinger Zoltán közlése szerint egyébként a járat-, illetve poggyászkésések miatti problémák globálisan tovább nőttek – beszédes szám, hogy 2019-hez képest
Hová utazunk a legtöbbet?
2023-ban az utasszám alapján London volt a legnépszerűbb úti cél budapesti indulással, a dobogóra pedig Barcelona és Róma fért még fel. A repjegy.hu szerint általánosságban elmondható, hogy a mediterrán térségre, a dél-európai úti célokra nőtt a kereslet 2019-hez képest. Így például Larnaca a 66. helyről a 22. helyre, Nápoly a 34.-ről a 15.-re, Athén pedig a 21.-ről a 12.-re lépett elő ebben a rangsorban.
A Budapest Airport tájékoztatása szerint a légitársaságok rangsora az utasszám alapján az alábbiak szerint alakult tavaly:
- Wizz Air,
- Ryanair,
- Lufthansa,
- KLM
- és Turkish Airlines.
Ezek a társaságok együttesen a budapesti utasforgalom 72,6 százalékát, illetve a gépmozgások 64,5 százalékát tették ki.
Bakó Balázs a szervezett utazásokra vonatkozóan azt mondta, a legnépszerűbb úti célok köre attól függ, hogy az év mely időszakában és milyen célú utazásról van szó. A téli hónapokban az egzotikus tengerparti üdülések, részben a kulturális körutazások, valamint a síutak a legnépszerűbbek. A tavaszi és az őszi hónapokban főként a kulturális körutazások, az európai városlátogatások a jellemzőek. Nyáron a mediterrán tengerpartokat keresik a legtöbben; a legkedveltebb nyári tengerparti desztinációk esetében hosszú évek óta a legkeresettebbek: Horvátország, Törökország, Görögország, Ciprus, Olaszország, Spanyolország, Egyiptom (utóbbi az év jelentős részében), és mind többen keresik Tunéziát is. Szintén az év nagy részében népszerűek az egyénileg és csoportosan szervezett tengeri hajóutak.
Ami az idei várakozásokat illeti, a MUISZ szóvivője bizakodó. Mint mondta, már decemberben megindultak az előfoglalások a tengerparti nyaralásokra; az előfoglalási időszak lépcsőzetesen csökkenő kedvezményekkel egészen március végéig tart. Ugyanakkor a komoly érdeklődés miatt a helyek gyorsan fogynak, mindenkit arra biztatnak, hogy mielőbb foglalja le a nyaralását. Különösen igaz ez a családdal utazók, valamint a szabadságuk időszakát előre tervezők esetében.
A Budapest Airporttól a jövőbeni tervekkel kapcsolatban azt tudtuk meg, hogy a járatfejlesztési csapat folyamatosan dolgozik újabb légi összeköttetések megvalósításán – jelenleg a fő tengerentúli célok között szerepel dél-kínai és indiai kapcsolatok létesítése, továbbá az észak-amerikai járatok újraindítása. Európai viszonylatban 2024 nyarán várhatóan nő majd a székkapacitás több nagyváros irányába, és új járatok is indulnak a mediterrán térségbe.
