Magyarországon a lejárt, vagyis már a fizetési határidőn túli pénztartozás behajtására
- 3 millió forint alatt nem lehet közvetlenül bírósági eljárást indítani, hanem a közjegyzőnél fizetési meghagyással lehet kérni a követelés érvényesítését,
- 3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is kezdeményezhető,
- 30 millió forint feletti pénzkövetelés érvényesítéséhez pedig mindenképpen bírósághoz kell fordulni.
Többek között arra voltunk kíváncsiak, mit tehetünk, ha úgy érezzük, nem jogos vagy hibás a fizetési meghagyás, illetve, ha azt egy elévült tartozás miatt indították.
Felelősséget kell vállalni a fizetési meghagyásért
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megkeresésünkre azt írta: a közjegyzők tapasztalatai szerint amelyeket elsősorban követeléskezelők, közműcégek, parkolási és mobilszolgáltatók kezdeményeznek lejárt számlatartozások miatt.
Hozzátették, elenyésző azon esetek száma, amikor valaki jogtalanul követel pénzt. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény mind polgári, mind büntetőjogi értelemben a jogosultra (aki a fizetési meghagyást kezdeményezi) telepíti a téves adatszolgáltatásért való felelősséget. A téves adatszolgáltatás intellektuális közokirat-hamisítást, csalást, illetőleg más bűncselekményt is megvalósíthat.
Egyet ne várjunk, hogy a közjegyző ítélje meg, jogos-e a követelés, vagy sem. A fizetési meghagyásos eljárásban ugyanis Ezért nincs is olyan statisztikájuk sem, hogy a fizetési meghagyások hány százaléka lehet hibás vagy alaptalan.
Nem a közjegyző, hanem a címzett feladata megnézni, szerinte jogos-e a követelés, vagy sem. Ha úgy érzi, nem, akkor élhet ellentmondással az alaptalan követeléssel szemben. Ez sem jelenti azonban azt, hogy a jogosultnak ne kellene a büntetőjogi felelősséget vállalnia, ha az igénye érvényesítésével bűncselekményt valósít meg. Ha a címzett ellentmond, és emiatt perré alakul a fizetési meghagyás, akkor pedig a bíróság is szankcionálhatja az alaptalanul eljárást kezdeményező felet, például pénzbírság megfizetésére kötelezheti.
Mikor kell ellentmondani, és mikor nincs értelme?
A MOKK hangsúlyozta, a fizetési meghagyást mindig át kell venni. Aki fizetési meghagyást kap, a legrosszabb, amit tehet, ha nem foglalkozik vele, vagy át sem veszi a levelet. Ha ugyanis valaki nem veszi át a fizetési meghagyást, azaz postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a küldemény a közjegyzőhöz, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon beáll az úgynevezett – azaz a küldeményt kézbesítettnek tekintik. Ilyen esetben a közjegyző még egyszer kiküldi a fizetési meghagyást (tértivevény nélkül), így harmadszor is lehetősége van a kötelezettnek, hogy értesüljön a fizetési meghagyásról.
Fontos azonban, hogy még ekkor is lehet kézbesítési kifogással élni, és akár még a végrehajtási szakaszban is meg lehet szüntetni az eljárást. A legfontosabb, hogyha alaptalanul követelnek valakitől egy tartozást, akkor ne rakja félre a fizetési meghagyást, hanem foglalkozzon az üggyel, és mondjon ellent – ezután a bíróságon folytatódhat az ügy, ott dőlhet el, jogos volt-e a követelés vagy sem.
Amennyiben a címzett a levél kézhezvétele után 15 naptári napon belül nem vitatja a követelést, például nem foglalkozik vele, mert korábban már befizette a kérdéses számlát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtás is kezdeményezhető. Ilyenkor ugyanis úgy kell tekinteni, hogy a kötelezett elismerte a tartozását.
Ha valaki bármilyen okból nem ért egyet a követeléssel, például mert már korábban kifizette a követelt összeget, vagy elévült a tartozás, esetleg többet kérnek tőle, mint amennyivel tartozik, feltétlenül mondjon ellent a határidőn belül
– hangsúlyozta a MOKK elnöke, Tóth Ádám.
Ellentmondani magánszemélyként a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet:
- szóban bármelyik közjegyzőnél,
- postán pedig annál a közjegyzőnél, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta.
A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat.
Ellentmondani csak akkor érdemes, ha alaptalan, hibás vagy jogtalan a követelés, például nem a valós összeg szerepel benne. A létező, jogos adósságot előbb-utóbb biztosan rendezni kell, de a bírósági eljárás költségei és a késedelmi kamatok is hozzáadódnak a tartozáshoz, ha az adós elveszti a pert. Ha valaki nem tudja rendezni a tartozását, ellentmondás helyett 15 napon belül kérhet a közjegyzőtől részletfizetést vagy a fizetési határidő elhalasztását.
Ha elévült a tartozás
Fontos tudni azt is, hogy bár a tartozások bizonyos idő után elévülnek, ez korántsem jelenti azt, hogy meg is szűnnek – hangsúlyozta a MOKK lapunknak. Az adósság elévülése azt jelenti, hogy a követelést ugyan már nem lehet bírósági úton érvényesíteni, de ez még magát a követelést nem szünteti meg. Vagyis az elévüléstől függetlenül a szolgáltató még jogszerűen próbálhatja meg behajtani a tartozást, küldhet fizetési felszólítást, sőt, fizetési meghagyás kibocsátását is kérheti, de akár még peres eljárást is indíthat. A címzett viszont ellentmondhat az elévült tartozásra beadott fizetési meghagyásnak, sőt, ha ezt elmulasztotta, és az elévült tartozás már végrehajtás alatt van, még akkor is hivatkozhat a végrehajtónál az elévülésre. Ilyenkor, ha a végrehajtást kérő elismeri, hogy elévült a követelés, a végrehajtási eljárás megszűnik. Ha azonban vitatja az elévülést, még mindig pert indíthatunk a végrehajtási eljárás megszüntetésére.
Minderre azért kell figyelnünk, mert,Ilyenkor a jogerőssé váló fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtható okirat szerint le fogják vonni az összeget a bankszámlánkról, vagy letiltják a munkabérünkből, és nincs mód arra, hogy visszaköveteljük a kifizetett összeget. Azt, hogy egy tartozás elévült-e, nem vizsgálja hivatalból sem a bíróság, sem a közjegyző. Az elévülésre ezért minden esetben az adósnak kell hivatkoznia.
