Panaszkodnak a Telenor egykori ügyfelei, mert 5-6 éves, feltehetőleg elévült adósságok behajtásával próbálkozik náluk az Intrum Justitia Zrt., néhány olvasónk a követeléskezelő módszereit is kifogásolta. Az Intrumnak értékesített tartozásoknál jelentősen megnőtt a panaszok száma – ismerte el kérdésünkre a Telenor, ezért felülvizsgálatot ígért. Egyben felkérte a faktorcéget – amely régi, de nem kizárólagos partnere -, hogy érdemben, együttműködően kezelje a panaszokat.
A követelések értékesítése bevett gyakorlat, az azonban már nem szokványos, hogy fél évtizedes tartozásokkal bombázzák a volt kuncsaftokat. Egyik olvasónk 2012 decemberében ment át számhordozással a Vodafone-hoz, és most egy 2013. márciusi 6 ezer forintos tartozást kellene kifizetnie az Intrum fizetési felszólítására, 10 napon belül. Pedig állítja, az átszerződés óta nem kapott számlát, felszólítást. A telefontársasághoz fordult, ahonnan a behajtócéghez irányították. Ott azt mondták, csak akkor tudják eltörölni tartozását, ha a telenoros kilépő papírok megvannak. Bő 5 és fél év után nincsenek meg. Közölték továbbá, ha nem fizet, “baj lesz” (=bíróságot emlegettek).
Egy másik olvasónk 6 éve nem telenoros, rajta 3 ezer forintos tartozást, egy zárószámla kiegyenlítését követelték. Csakhogy nem emlékszik zárószámlára. Mondta, bizonyítsák be, hogy volt ilyen. A telenfontársaság őt is a behajtóhoz irányította, ahol nagyjából annyit mondtak, fizessen. Végül megtette.
Akkor is lehet tartozás, ha már nem vagyunk ügyfelek
Elméletileg maradhat tartozás szolgáltatóváltás esetén, vagy ha megszüntetjük a szerződésünket, ez ugyanis nem csak úgy lehetséges, hogy minden tartozást kifizetünk – derül ki a Telenor és a Budapesti Békéltető Testület (BBT) válaszából. Ha nincs akadálya a számhordozásnak, akkor két eset lehetséges:
- a fogyasztó az addigi szolgáltatójának fizeti ki a fennálló (30 napnál nem régebbi) tartozását, vagy
- ha az új szolgáltatóval meg tud egyezni erről, átviheti a tartozását, és akkor ott számlázzák ki neki.
A Telenor a szerződés felmondásával együtt nyilatkoztatja az ügyfelet, hogy az megtéríti esetleges tartozását. A végső számlát pedig mindig kiküldik az általuk ismert címre, így értesítve az előfizetőt az esetleges tartozásról. Csakhogy sima levélben, vagyis a kézbesítés nem igazolható. Olvasóink pedig állítják, nem kaptak számlát.
Biztos, hogy jogos a követelés?
A Telenor ezzel szemben azt állítja, csak olyan tartozást értékesít követeléskezelőnek, amelyhez készült számla, vagy amelyet számlahelyettesítő okmány alapoz meg, az Intrum pedig azt, hogy nem vásárol meg olyan tartozást, amely tudomása szerint jogszerűtlen.
Mint ismert, márciusban eladták a Telenor kelet-közép-európai leányvállalatait a cseh Petr Kellner milliárdos tulajdonában lévő PPF Csoportnak. Hogy miért pont most akarnak behajtani 5-6 évvel ezelőtti pár ezer forintos tartozásokat, azt nem tudni. De a cég a cikk megjelenése után közölte, nincs köze a tulajdonosváltáshoz.
Egy év az elévülési idő, de több is lehet
A távközlési szolgáltatásoknál egy év a számlaköveteléssel kapcsolatos elévülési idő (kivéve a készülékvásárlást, annál öt év). De ha a szolgáltató tudja igazolni, hogy évről évre küldött fizetési felszólító levelet, akkor a 2014. március 15-ig érvényben lévő régi Ptk. szerint megszakad az elévülés, és minden egyes felszólítóval újraindul. (Az új Ptk. szerint a fizetési felszólító már nem szakítja meg az elévülést.)
Minden csatornán bombázzák, aki tartozik
Mégis hány kört fut kis összegű (3-6 ezer forintos) tartozásoknál a követeléskezelő? Nos, az Intrum minden lehetséges csatornán keresi az érintetteket: levélben, SMS-ben, telefonon és személyesen is. Megfogalmazásuk szerint azért, hogy tájékoztassanak a fizetési lehetőségekről, kedvezményekről, fizetéskönnyítő megoldásokról.
Csodálkoztunk, hogy a pár ezer forintos tartozásokat bíróságra vinnék. Az Intrum erre leszögezte, mindig a fokozatosság elve szerint járnak el, nem céljuk, hogy bíróságra vigyék az ügyeket, inkább próbálnak jogi eljáráson kívül megegyezni – tették hozzá, a mindkét fél számára kölcsönös előnyöket emlegetve. De ha nem sikerül megállapodni, igénybe vesznek jogi eszközöket is.
Tényleg bíróság lehet a vége?
Ha a fogyasztó kap egy dörgedelmes levelet a behajtócégtől, vagy pár meggyőző erejű telefont, hogy fizesse ki a szerinte nem jogos tartozást, az még csak „fenyegetés”, nem jogerős végrehajtás. Persze azért kell foglalkozni vele, kérdéseket feltenni annak, aki küldte a levelet. Pénzkövetelésnél ha erre nem fizetünk, akkor következő lépésként közjegyzőnél fizetési meghagyást bocsáthat ki a behajtó.
- Ha nem mond ellent a fogyasztó, akkor jogerőre emelkedik a követelés.
- Ha ellentmond, akkor polgári perré alakul az ügy.
Ha a fogyasztó bejelenti, hogy elévült a tartozás, akkor nem is vizsgálják befizette-e. Kivéve, ha a cég igazolja, hogy megszakadt az elévülés. Ekkor már felmerül, fizetett-e a fogyasztó, tudja-e ezt igazolni. Jó lehet ilyenkor, ha nem csak a kötelező egy évig őriztük meg a távközlési számlák befizetését igazoló csekkeket.
De a fizetési meghagyásnál még nem tartunk, egyelőre csak előástak több éves tartozásokat, amiket vitatnak a volt fogyasztók. Lehet, hogy el is évültek a tartozások, hiszen nem tudni, igazolhatóan küldött-e évente fizetési felszólítást a szolgáltató. És ha valaki erre fizet, csak egy biztos: a behajtócég pénzénél lesz.
Kiemelt kép: Thinkstock
