Belföld

Nyolc éve büntették meg, most akarja behajtani a pótdíjat a BKK

Korábban a témában:

Olvasónkon a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) egy 2012-es pótdíjat akar behajtani 2020-ban úgy, hogy elmondása szerint nyolc éve nem keresték az üggyel. Pár éve már megtalálták egy 2013-as, szintén lejárt pótdíjtartozással, azt befizette. Nem érti, miért évekkel később bányásszák elő már rég elfeledett tartozásait, és azt sem, hogy ha a lejárt tartozást nem köteles befizetni, miért követelik mégis rajta. Nem, tudja mitévő legyen, attól tart, ha fizet, még régebbi tartozásokat is előás a közlekedési társaság.

Mint korábban írtuk, számos cég próbálja behajtani a lejárt követeléseket, ez ugyanis nem tilos. Bíróság elé ugyan nem lehet vinni az elévült tartozásokat, viszont ha az ügyfél hajlandó önként fizetni, utána már nem visszakozhat azzal, hogy lejárt volt a követelés.

A BKK-nak muszáj behajtania

A személyszállítási pótdíjkövetelés közvagyon, a BKK Zrt., mint közpénzen gazdálkodó szervezet köteles eljárni e követelés érvényesítése érdekében – rögzítette az alaphelyzetet a közlekedési cég.

A BKK tájékoztatója szerint pótdíjat elsősorban akkor szabnak ki az ellenőrök, ha valakinek nincs érvényes jegye, vagy bérlete, ami szerződésszegésnek minősül. 

A BKK azt is nyomatékosította, nincs mérlegelési jogkörük, mindenkinél el kell érniük, hogy befizesse a pótdíjat. Ezért is furcsa, hogy miért nyolc év után került elő olvasónk tartozása.

A pótdíjak kezelését a BKK két leánytársaságával, a Budapest Önkormányzati Követeléskezelő Kft.-vel (BÖK) és a Budapest Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt.-vel (BKÜ) együttműködve végzi. Ha az ügyfél úgy véli, nem jogos a pótdíj, azt az úgynevezett igényérvényesítés során lehet tisztázni. A BKK válasza szerint előfordulhatnak nem jogos pótdíjak, illetve adatrögzítési vagy adminisztrációs hibák is.

Nem tilos bepróbálkozni az elévült követeléssel

A személyszállításban az utazási feltételek megszegése miatti pótdíjkövetelések elévülési ideje 2014. március 15-ig egy év volt, utána azonban az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével 5 év lett.

Az elévülés legfontosabb következménye, hogy a követelést jogi úton már nem lehet érvényesíteni. Azonban az elévüléssel maga a követelés még fennmarad, és akár évek múlva is követelhetik az adóstól, hogy fizessen. Ha pedig az adós önként befizeti  a lejárt tartozást, akkor nyert a behajtás kezdeményezője. Viszont ha nem, akkor nem tudja perre vinni a dolgot.

A jogszabály alapján a BKK részéről tehát jogos, hogy nem törlik automatikusan az esetlegesen elévült követeléseket, hiszen az elévülés önmagában nem szünteti meg a követelés jogalapját (=kérhetik, hogy fizessen az ügyfél), illetve nem zárja ki az önkéntes teljesítés lehetőségét (=az ügyfél önkéntesen fizethet).

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az elévülés komplex jogi fogalom, egyedi vizsgálatot igényel, melynek során figyelembe kell venni, hogy a követelő milyen intézkedéseket tett a pótdíjtartozás behajtására. Dióhéjban, mi változott 2014. március 15.-ével. Előtte a követelés behajtója úgy is tudta az elévülést késleltetni, ha időről időre küldött a tartozásról felszólító levelet, és ezt szükség esetén bizonyítani is tudta. Ez azóta már nem elég, az új Ptk. szerint az elévülés megszakításához bírósági eljárás és határozat, fizetési meghagyás, vagy végrehajtási eljárás szükséges. Olvasónk ügyét nem vitték bíróságra, és elmondása szerint fizetési felszólítókat sem kapott, vagyis jó eséllyel tényleg elévült lehet a tartozása. És ha így van, bíróságra nem viheti az ügyet a BKK, legfeljebb újabb és újabb fizetési felszólítókkal bombázhatja, bízva abban, hogy végül fizet.

Milliárdokat fizettünk pótdíjra

A BKK tájékoztatója szerint az alappótdíj 16 ezer forint, de a helyszínen fizetve a felét meg lehet spórolni. Aki 30 napon belül nem fizet, annak már 32 500 forintot kell lerónia, és a behajtás költségeit is ráverhetik. A BKK tájékoztatása szerint 2019-ben 203 ezer alkalommal szabtak ki pótdíjat az utazási feltételek megszegése miatt, amelyből csak mintegy 86 ezret rendeztek a helyszínen, féláron, a többinél halasztott pótdíjrendezést kértek a megbüntetettek. Összesen 2,6 milliárd forint pótdíj folyt be, ebből 0,7 milliárd forintnyit fizettek a helyszínen, 1,9 milliárd forintnyit pedig utólag. Arról nincs külön nyilvántartás, hogy mennyi pénz folyt be az elévült tartozások befizetéséből.

Szólni kell, ha elévült

Behajtás a BKK-nál

Behajtáskor a BKK értesítő levelet küld a pótdíjazott utasoknak, amiben tájékoztatást adnak a nyilvántartott pótdíjtartozásról, valamint a tartozás rendezésének lehetőségeiről. Ha valaki a fizetési felhívás után sem rendezi a tartozását, akkor a pótdíjköveteléseket jogi úton, fizetési meghagyásos eljárásban (amely perré alakulhat), illetve végrehajtási eljárás útján érvényesítik.

A BKK véleménye szerint az egymást követő behajtási lépések előtt van elég idejük arra a pótdíjazott utasoknak, hogy még az alacsonyabb összeg megfizetésével rendezhessék tartozásukat, illetve ha szükséges, méltányos pótdíjrendezést kérhessenek.

A BKK arra nem válaszolt, miért most vesznek elő akár nyolc évvel korábbi tartozásokat. Azt írták, ugyan folyamatosan intézkednek a pótdíjak behajtása érdekében, mégis előfordulhat, hogy valaki úgy érzi, hosszabb időszak után először kap felszólítást. A közlekedési cég szerint az egységes eljárásrend mellett ritka az ilyen eset, de mégsem kizárt, például a postai kézbesítés anomáliája miatt, vagy ha „nem kereste” jelzéssel visszaérkezik az értesítőlevél. Hogy így történt-e, azt az érintettek az ügyfélszolgálattal egyeztetve tisztázhatják.

A BKK kiemelte, támogatja a jogkövető pótdíjbefizetést, és ha ez gondot okoz, részletfizetést, fizetési halasztást kérhetnek az érintettek. Amennyiben a pótdíjazott elévülésre hivatkozik, egyedileg vizsgálják meg az ügyét. Tehát olvasónknak jeleznie kellene, hogy szerinte elévült a követelés.

Elévült tartozás miatt a békéltető testületekhez is lehet fordulni, olvasónk számára ez a lehetőség is adott, ha nem akarja kifizetni a nyolc évvel korábbi pótdíjat. A BKK azt írta, 2014-2015-ben voltak náluk elévülés miatti békéltetési ügyek – ekkor egyedi vizsgálat után a ténylegesen elévült pótdíjügyeket lezárták. Ami praktikusan valószínűleg azt jelenti, hogy törölték a tartozásokat. Érdekességként: a Budapesti Békéltető Testület (BBT) oldalán a BKK neve az „együtt nem működő vállalkozások” listájában tizenkétszer szerepel. Az „alávetési nyilatkozatot” tettek között viszont nincsenek ott, azaz önként nem vállalta a BKK, hogy magára nézve kötelezőnek fogadja el a békéltető testület döntéseit.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.