Rogán Antal minisztériuma az akkumulátoripar után újabb szektorban igyekszik vonzóbbá tenni Magyarországot az olyan cégek számára, melyek az Európán kívülről érkező munkaerőre alapoznák vállalkozásukat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda „digitális cégekre” vonatkozó törvényjavaslata kedvezményes adóztatási rendszert javasol e társaságoknak és munkavállalóiknak.
A digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján e cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék. Az adó mértéke 15 százalék,
- ha az alkalmazott magánszemély nem nyugdíjas,
- nem minősül harmadik állam állampolgárának,
- vagy EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide – a szerk.) polgáraként nem biztosított.
A teher csak 9,5 százalék,
- ha a magánszemély nyugdíjas,
- harmadik állam állampolgára,
- vagy EGT-államban biztosított.
A magánszemélyt terhelő, 9,5 százalékos mértékkel levont kükhót személyi jövedelemadóként tartanák nyilván, míg a 15 százalékos kükho összegéből 63,3 százalékot szja-ként, 36,7 százalékot társadalombiztosítási járulékként, vagyis ennek fizetője biztosítottnak minősülne.
Ezt a feltételt a tervezet úgy fogalmazza meg, hogy „a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot”.
Figyelemre méltó, hogy a kedvezményhez való hozzáférés feltétele lenne, hogy a cégek megfelelő minősítéssel rendelkezzenek. A minősítést alapítványi körbe szerveznék ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre.
A törvénytervezetből a jogállamiság sajátos értelmezése is kiolvasható, hiszen e szerint a digitális társasággal szerződő hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését
a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.
A javaslat szövegét Miniszterelnöki Kabinetiroda karácsony előtt egy nappal tette fel társadalmi egyeztetésre a kormány honlapjára azzal, hogy a kormány még nem tárgyalta. A véleményeket 2023. december 31-ig lehetett beküldeni, ezért megkérdeztük a kabinetirodát, mikor kerül a kormány elé a javaslat. Erre a kérdésre nem kaptunk ugyan választ, de a tárca rövid leveléből így is kitűnt, hogy nem az asztalfióknak szánják a dokumentumot. Azt írták, hogy
a digitális társasági forma elősegíti a csúcstechnológiai területen történő foglalkoztatás ugrásszerű bővítését, valamint a csúcstechnológiai területen külföldön dolgozó magyar szakemberek számára vonzóbb hazai körülmények kialakítását, továbbá a versenyhelyzet javításának érdekében külföldi, magasan képzett szakemberek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségét.
A digitális társaságot mint társasági formát a törvény hozná létre, ha elfogadják. Azokból a legalább 20 millió forint tőkével rendelkező kft.-kből vagy részvénytársaságokból válhat digitális társaság, amelyek szerződést kötnek az illetékes hatósággal. Ez olyan cégek esetében jöhet szóba, melyek üzleti tevékenységüket „informatikai fejlesztési tevékenységekre, okosszerződések alkalmazhatóságára, kiberbiztonságra, infokommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építik, amelyeket elérhetővé tesznek a piac, az ipar és a tudomány számára.” A javaslat ugyanakkor meg is jelöli a lehetséges tevékenységi köröket, hozzátéve, hogy minden egyéb tevékenység csak a főtevékenység támogatására irányulhat, és az abból származó bevétel nem lehet több 20 százaléknál.
A fő digitális tevékenységi körök (zárójelben a TEÁOR számok):
- elektronikai alkatrész gyártása (2611),
- elektronikai áramköri kártya gyártása (2612),
- számítógép, perifériás egység gyártása (2620),
- híradás-technikai berendezés gyártása (2630),
- elektronikus fogyasztási cikk gyártása (2640),
- elektronikus orvosi berendezés gyártása (2660),
- mágneses, optikai információhordozó gyártása (2680),
- háztartási villamos készülék gyártása (2751),
- egyéb villamos berendezés gyártása (2790),
- irodagép gyártása, kivéve: számítógép és perifériái (2823),
- számítógépes programozás (6201),
- információ-technológiai szaktanácsadás (6202),
- számítógép-üzemeltetés (6203),
- egyéb információ-technológiai szolgáltatás (6209),
- adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás (6311),
- világháló-portál szolgáltatás (6312).
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 24.hu-nak küldött válasza szerint a jogszabály célja, hogy
Magyarországra csábítása a programozókat, informatikusokat, hiszen abból hiány van. A törvényjavaslat további célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve hazánk fejlődését, versenyképességének növekedését.
Lapunk által megkérdezett szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása lehet a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké. A TEÁOR számok nagyobbik része ugyanis nem olyan digitális tevékenységet jelöl, melyek elvégzéséhez programozókra lenne szükség, hanem összeszerelést, gyártást, amire a képzetlen, olcsó munkaerő is képes.
Azt is megkérdeztük Rogánéktól, hogy számításaik szerint a kükhóval mennyit spórolhatnának a javarészt külföldi munkavállalók az általános szabályok alapján kötelező adó- és járulékfizetéshez képest, de erre sem kaptunk választ.
A kormányzat egyébként éppen a napokban kényszerült intézkedni azért, hogy megvédje a magyar munkahelyeket, miután több Magyarországra települő gyártócég esetében is országos hír lett abból, hogy magyar alkalmazottakat rúgtak ki, és inkább távol-keleti munkásoknak biztosították a helyeket. A kormány úgy döntött, hogy csökkenti az 2024-ben befogadható vendégmunkások számát: 81 ezer helyett 65 ezer fő lett az országos létszámkeret.
