A 2024-es adóévtől kezdődően eltérő mértékű különadó vonatkozik a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre – figyelmeztetnek a portálon. Az általános adókulcsok az alábbiak szerint alakulnak a kiskereskedelmi szereplők esetében:
- az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
- az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.
A mostani kiegészítéssel az üzemanyag kiskereskedelem esetében 500 millió forintos nettó árbevételig marad a nulla százalékos kulcs, felette viszont 3 százalék lesz:
- 500 millió és 30 milliárd között 0,15 százalék helyett 3 százalék,
- 30 milliárd és 100 milliárd között 1 százalék helyett 3 százalék,
- 100 milliárd felett viszont 4,5 százalék helyett 3 százalék lesz a teher.
A miniszterelnök által jegyzett és november 3-án hatályba lépő rendeletmódosítással a legkisebb kutak továbbra is adómentesek maradnak, a legnagyobb kutak különadója csökkenni fog, viszont mindenki más a sokszorosát fizeti adó formájában, mint eddig.
A kormány arról is gondoskodik, hogy a kútüzemeltető cégek a normál kiskereskedelmi különadóterhüket is befizessék (a nem üzemanyagforgalmuk után), ha a különadó hatálya alá tartoznak az árbevételük mérete alapján.
Az 500 millió forintos árbevétel eléréséhez egy-egy benzinkút, vagy kúthálózat esetében nincs is szükség jelentős tankolási mennyiségre. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint az 500 millió forintos bevételi határ nem igazán magas, mert ezt nagyon sok családi vállalkozás is elérhette korábban. Ez éves szinten 793 ezer liternyi üzemanyagértékesítést jelent, 40 liternyi egyszeri átlagos tankolási mennyiség mellett közel 20 ezer tankolásnak felel meg egy évben, ami naponta 55 tankolás.
Mint korábban megírtuk, a hazai benzinkutak jellemzően a bruttó árrés emelésével, vagyis a pluszterhek fogyasztókra történő áthárításával kompenzálják a rájuk nehezedő terheket, így például a kiskeresekedelmi különadót és a Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) díjait.
