A szűkös megélhetéshez továbbra is havi nettó 250 ezer forintra, a gondtalan élethez azonban már nettó 600 ezer forintra van szüksége a magyaroknak – derült ki az Egyensúly Intézet friss eredményeiből, melyek egy, az előző negyedévben a „szubjektív szegénységi trendeket” vizsgáló 2023. szeptemberi közvélemény-kutatáson alapulnak.
A kutatás szerint a magyar háztartások hozzáállása pesszimista irányt vett az elmúlt negyedévben, a korábbi, júniusi adatfelvételhez képest 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik bevételcsökkenéssel számolnak a következő három hónapban. Közben a megkérdezettek a nominális jövedelmek érdemi növekedéséről számoltak be: júniushoz képest 10 százalékponttal csökkent a legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya.
A megkérdezettek közel kétharmada 63 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, emellett 15-ről 21 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik már bevételcsökkenésre számítanak. 4 százalékponttal kevesebben kalkuláltak anyagi gyarapodással az előző időszakhoz képest.
A magyarok 28 százaléka nem tudná megoldani egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezését. További 41 százalékának problémát jelentene egy ekkora kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. Csupán a lakosság 27 százaléka tudná gond nélkül kifizetni a szóban forgó összeget. Itt érdemes hozzátenni, hogy november és augusztus között az átlagos infláció 22,3 százalék volt, így a 100 ezer forint vásárlóértéke jelentős mértékben csökkent, ez torzíthatja a képet.
A kutatása szerint a megkérdezettek nagyjából kétharmadának, 62 százaléknak továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját, a válaszadók 25 százaléka számolt be arról, hogy alkalomadtán nem lesz lehetősége melegen tartani az otthonát. A társadalom közel tizede kifejezetten borúlátó:
A legfrissebb eredmények alapján egy magyar embernek jellemzően havi nettó 250 ezer forint kellene a szűkös megélhetéshez, ebben nem történt változás június óta. A másik két dimenzióban azonban nagy mértékű elmozdulást látunk:
Az eredményekből az is kirajzolódik, hogy a megkérdezettek 4 százalékának nincs jövedelme, miközben 46 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta. A válaszadók közül minden második személy esetében beszélhetünk arról, hogy házastársi vagy rokoni támogatás nélkül nem tudják előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget.
A válaszadók további 37 százaléka arról számolt be, hogy havonta nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeg felett rendelkezik.
