Kellemetlen meglepetést okozott kormánykörökben, de még a kincstári optimizmussal nem vádolható elemzők között is a második negyedéves GDP-adat. A recesszió végét, negyedéves alapon már árnyalatnyi növekedést vizionáltak, ehhez képest hidegzuhanyként érkezett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése: 2,3 százalék a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest.
Az augusztus közepén közölt első becslés után a szeptember elsejei második sem kerekedett feljebb, ráadásul az augusztusi infláció (16,4 százalék az egy évvel korábbihoz képest) is csalódást okozott. Világossá vált, hogy az unortodox, „mindent kinövekedünk” gazdaságpolitika fegyvertárában nincs az a kommunikációs panel, amivel el lehetne takarni, hogy egymás után ez a negyedik negyedév, amikor visszaesik a gazdaság, vagyis egy éve tart a recesszió.
Orbán Viktor miniszterelnök meg sem próbálta védeni az év végére vonatkozó 1,5 százalékos növekedési kormányprognózist, helyette a „pozitív nullát” dobta be év végére, igaz, nem a növekedésre, hanem a reálbérekre. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azért megpróbálkozott a háborúval és a szankciókkal, és azt ígérte, hogy most már gyors felpattanás következik.
Megpróbáltuk elérni a GDP-számításokat végző nemzeti számlák főosztály vezetőjét, de a hivatali mobiltelefonja azt ismételgette, hogy a szám nem kapcsolható, a KSH honlapján pedig új vezető neve tűnt fel. Érdeklődtünk a statisztikai hivatal elnökénél, Kincses Áronnál, mióta van új vezetője a főosztálynak, de nem adta meg a kinevezés időpontját.
Látványos kirúgásokról vagy a hivatalban szétküldött tájékoztatóról nem tudnak, de nem is így szoktak megválni a főstatisztikusoktól, esetleg ajánlanak nekik más munkát – akár a KSH-n kívül –, csak legfeljebb már nem kulcspozícióban. Hogy mi lett a posztjáról távozott fosztályvezető sorsa, tőle nem tudhattuk meg, mert bár üzenetünk végül eljutott hozzá, nem kívánt nyilatkozni a témában.
„Természetesen nincs összefüggés”
Két korábbi munkatársa is megerősítette viszont, hogy a szakember előjel nélkül távozott a főosztály éléről. Azt állították, ezt megelőzően nem volt szó vezetőcseréről és arról sem, hogy módszertani váltásra vagy átszervezésre készülnének. Ugyanakkor utaltak arra, hogy júniusban neveztek ki Vukovich Gabriella helyére új KSH-elnököt. Bár az utód, Kincses Áron Vukovich helyetteseként dolgozott, a személyi változás óta fenekestül látszik felfordulni a szervezet.
A nemzeti számlák főosztály vezetője időtlen idők óta dolgozott a KSH-ban, LinkedIn profilja szerint 27 éve számolta a GDP-t. Egykori munkatársai úgy írták le, hogy megszállottan szerette a munkáját, szorgalmas, tisztességes embernek ismerték, aki végigjárta a főosztályon az összes szakmai grádicsot. Jellemzése egybehangzó: felkészült, régi vágású szakember, akitől távol állt a politika. Miközben körülötte jöttek-mentek a statisztikusok, ő maradt.
Ez a főosztály a legkomplexebb terület a hivatalon belül, hiszen ott érnek össze az ágazatok termelési, illetve a felhasználási-fogyasztási oldal adatai. És nagyon nem mindegy a végeredmény. Ennek tudják be, hogy a várakozásokat messze alulmúló, mínusz 2,3 százalékos GDP-adat kapcsán olyan jelzések érkeztek „felülről”, hogy a KSH „nem segíti a kormány munkáját”.
Megkérdeztük a KSH elnökét: valóban egyeztetett-e a miniszterelnökkel vagy a gazdaságfejlesztési miniszterrel a negatív GDP-adatról, kapott-e ezért fejmosást, menesztette-e emiatt főosztályvezetőjét, kiderült-e esetleg valamilyen számítási vagy más hiba az ügyben? Az elnök a 24.hu konkrét kérdéseit válasz nélkül hagyta, általánosságban annyit közölt:
A Központi Statisztikai Hivatal független intézmény, szakmai tevékenységét tudományos alapokon, nemzetközi sztenderd módszertanok alkalmazásával, transzparens módon végzi. Célja, hogy minél több, minél jobb minőségű adat és információ jusson el minél több felhasználóhoz, a számukra legmegfelelőbb csatornán. A KSH elkötelezett a felhasználók gyors, pártatlan és objektív tájékoztatása iránt. A KSH kollégái és jelenlegi vezetői mind olyan szakemberek is, akik több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek a Hivatalos Statisztikai Szolgálatban, az Európai Statisztikai Rendszerben, a közigazgatásban vagy a statisztikai tudomány területén.
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 11. § (2) bekezdés e) pontja alapján a KSH elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek és a KSH állományába tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban, vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak tekintetében. Az elnök e jogkörében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben foglaltaknak megfelelően jár el.
Miután ismét elküldtük a kérdéseinket és konkrét válaszokat kértünk, annyival toldotta meg a kommunikációs főosztály az addigiakat, hogy „a KSH nem kommentál egyedi személyes munkaügyi kérdéseket.” De azért megjegyezték, hogy
természetesen nincs összefüggés az érintett főosztályvezető hivataltól való távozása és a 2023. II. negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adatok alakulása között.
Nem először fordul elő, hogy váratlan személycsere történik a statisztikai hátország valamelyik kulcsposztján. Néhány évvel ezelőtt az inflációs számításokért felelős, szintén évtizedes szakmai múlttal rendelkező szakember tűnt el hirtelen a színről, akinek a helyébe akkoriban a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankból (MNB) érkezett utód. A KSH-sok nem igazán értették, hogy a jól fizetett nemzeti bankos állás után miért lehetett vonzó a tudomásuk szerint jóval szerényebb gázsival járó statisztikusi poszt. Bizonyíték ugyanakkor nem került elő, aminek alapján egyértelműen állítható volna, hogy a kellemetlen adatközlés állásvesztéssel jár.
Felértékelődött a kommunikáció
A Szabad Európa nemrég részletes cikket közölt a KSH-ban fújó új szelekről. Eszerint felértékelődött a kommunikáció, a kommunikációért felelős elnökhelyettesnek kinevezett Ádám Dénes egyenesen a propagandaminiszter, Rogán Antal tárcájától érkezett (a Miniszterelnöki Kabinetiroda előtt a jegybankban dolgozott). Külső szemlélő számára is érzékelhető változás, hogy egy ideje, pozitív üzenetekkel teltek meg a havi gyorsjelentések címei, valahogy így: „Az ipari termelés 3,8%-kal csökkent, viszont a legnagyobb súlyú járműgyártásban 19,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.”
A Szabad Európa „elbocsátások és leváltások miatti önkéntes távozások soráról” tud, azt írja, a nemzeti számlák főosztály vezetőjén kívül kilépett a módszertani főosztály vezetője és az elemző osztály vezetője is (az IT-részleg több vezetőjével együtt). „A régebbi munkatársak úgy érzik, vegzálják, szinte csicskáztatják őket, ehhez pedig nagyon erős a politikai megfelelés is” – írja a szerző.
Jellemző, hogy a Matolcsy György és Varga Mihály inflációs csörtéjéről emlékezetes idei Közgazdász Vándorgyűlésen is előkerült a KSH: a pénzügyminiszter az inflációra kitérve megemlítette, hogy az augusztusi év/éves adat 16,4 százalék, az uniós statisztika azonban kedvezőbb, 14,2 százalékot mutat, és arra utalt, hogy módszertani probléma lehet a magyar statisztikában.
Szakértők szerint azonban a két adat közötti eltérésnek valójában nincs jelentősége. Csupán arról van szó, hogy az Eurostat tavaly augusztusban már figyelembe vette a megemelt rezsiárakat, míg a magyar statisztikában azok csak szeptemberben (a számlafizetéskor) jelentek meg, így az uniós adatból az energiaáremelés hatása gyorsabban kopott ki.
A nyomasztó makrogazdasági adatok, a kormány kilábalási ígéretei miatt egyre nagyobb figyelem irányul a KSH jelentéseire. Szakértők szerint nagy baj volna, ha a nyomás alatt vagy bármi okból kozmetikáznák a növekedési, inflációs vagy más statisztikai adatokat, ráadásul hosszabb távon értelme sem lenne: az uniós statisztikai hivatal időről időre átvizsgálja a Magyarország által jelentett adatokat, a minősítő intézetek pedig az adósságbesorolások miatt folyamatosan egyeztetnek a magyarországi adatközlőkkel. Az adatok manipulálása rövidtávon lehetséges (elég visszamenőleg kicsit rontani a GDP-n, néhány részelemre más becslést adni, és máris emelkedik az aktuális bruttó hazai termék), de messzire nem lehet jutni vele, legfeljebb oda, ahová Görögország: az évekig kozmetikázott számok mögött a valóság maga alá temette az ország gazdaságát.
Mások szkeptikusabbak, nem látják annyira szorosnak sem az uniós, sem a nemzetközi hitelminősítők figyelmét. Mellár Tamás egykori KSH-elnök, a Párbeszéd országgyűlési képviselője általánosságban azt hangsúlyozta lapunk kérdésére, hogy rendkívül fontosak a KSH által számolt alapadatok és azok megbízhatósága. Minden statisztikai adat annyit ér, amennyire bíznak benne, és a gazdaságpolitika alapvetően erre tud támaszkodni.
