371 milliárd forint veszteséget könyvelt el tavaly a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) – derül ki abból a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által jegyzett, most nyilvánosságra hozott, az állami cégek esetében a közgyűlési határozatot helyettesítő tulajdonosi iratból, amelyet a Népszava szemlézett.
Ez kevesebb, mint a 2021-es 486 milliárd forintos veszteség, de a napilap összesítése szerint így is
Hozzáteszik, hogy az Orbán-kabinet 2010-2022 közötti kormányzása alatt a göngyölt veszteség 952 milliárd forintra jön ki, ami azt jelenti, hogy az állami vagyonkezelés a NER 13 éve alatt egy fillérrel sem növelte a közbevételeket, és ez komoly hatékonysági kérdéseket vet fel.
A cikk szerint az okok között szerepel a Fidesz-közeli, például egyetemi alapítványok feltőkésítése 2020–2021-ben, ugyanakkor a 2022-es veszteségek okairól a jelentés nem tesz említést.
Bár a magyar állam vagyonának könyv szerinti értéke a 2021-es 11 266 milliárd forintról tavaly 11 855 milliárdra nőtt – folytatja a cikk –, ez arra vezethető vissza, hogy az állam „immateriális javainak” értéke egy év alatt a kétszeresére ugrott. Ez szinte kizárólag a föld alatt lévő, ki nem termelt ásványok nyilvántartási értékének emelkedéséből származik úgy, hogy a kormány extraprofitadót vetett ki.
A Népszava hozzáteszi, hogy az MNV könnyvizsgálatát végző Ernst & Young az állami vagyon kezeléséről szóló beszámolót idén is csak korlátozó záradékkal, vagyis nem teljes körűen fogadta el, mert az állami vagyon 9893 milliárd forintnyi részét más állami és koncessziós szereplők kezelik, és erre nem látott rá a könyvvizsgáló.
