Gazdaság

Kútamnesztia: ha nem tudjuk, hogy a kutunk megfelel-e a feltételeknek, nem dőlhetünk hátra

Getty Images
Getty Images
Elvileg megmenekültek a kúttulajdonosok minden adminisztrációtól. De tényleg?

A legújabb előírás szerint a meglévő háztartási és mezőgazdasági kutak mentesülnek a hivatalos eljárás alól, amennyiben

  • a mélységük nem haladja meg az 50 métert,
  • nem érintik az első vízzáró réteget,
  • és vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen találhatók.

A jogszabály értelmezéséről készített egy táblázatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint egy másik táblázatot a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) is, ami segítség lehet a háztartási és mezőgazdasági kutak tulajdonosainak.

De vajon tudja-e minden érintett, hogy a kútja megfelel-e a három feltételnek, illetve a jogszerűségnek? Ha nem tudja, hogyan győződhet meg róla? Meg kell-e róla győződnie, illetve mi történik, ha ezt nem teszi meg? Kiderülhet valahogy, ha nem felel meg a feltételeknek? És mi a helyzet akkor, ha valaki jövőre vagy később létesítene kutat?

Ezekkel a kérdéseinkkel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) irányított, de sem előbbi, sem utóbbi nem reagált arra, van-e a meglévő kutakkal kapcsolatban teendő. A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint igenis van.

A NAK és az MVE táblázata nem egészen fedi egymást

A NAK táblázata 50 méternél húzza meg a határt a talajvíz és a mélyebb vízadók rétegvize között. Az MVE szerint ez így nem helyes. Az első vízrekesztő (vízzáró) réteg a határ, ami csak kivételes esetben, az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén éri el az 50 métert. A NAK táblázatában a mezőgazdasági célnál csak az öntözést nevesítik. Az MVE azonban (a törvénymódosítás szövegére alapozva) az állattartást is feltüntette itt.

 

Eltérés van még a 2024 után kockázatos területen létesített háztartási talajvízkutaknál abban, hogy az MVE – megjegyzések között magyarázva – a jegyző felé írt bejelentési kötelezettséget, a NAK viszont a katasztrófavédelem felé. Az MVE erre azt írta, hogy ugyan a törvénymódosítás szerint a területi vízügyi hatósághoz (katasztrófavédelemhez) kerül a bejelentési kötelezettség, de ennek a végrehajtási rendeletben még nincs nyoma. Ezért hagyták egyelőre a jegyzőknél (helyi vízgazdálkodási hatóság) ezt a feladatot.

 

A NAK megkeresésünkre csak annyit írt, hogy útmutatójuk az öntözőkutakkal kapcsolatos tudnivalókra fókuszál a mezőgazdasági vízhasznosításnál. Hozzátették, a törvény valóban magában foglalja a haszonállat-állomány ellátását is, ugyanakkor az állatitatásnál további jogszabályi előírásokat is be kell tartani (például a vízminőség-vizsgálati kötelezettséget). Kitértek arra is, hogy a részletszabályok még kidolgozás alatt állnak, ezért kiadványukban is felhívják a figyelmet arra, hogy az információk tájékoztató jellegűek. Hivatalos állásfoglalás a területileg illetékes vízügyi hatóságtól kérhető – tették hozzá. A részletszabályokkal kapcsolatosan a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) irányítottak.

Kútfúrók: akkor is lehet teendő, ha úgy tűnik, nincs

A 2024. január 1-je előtt létesített, talajvízre telepített (az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén legfeljebb 50 méter mélységű) háztartási, illetve mezőgazdasági (öntözési, állattartási) célú kutak tulajdonosai elvileg hátradőlhetnek. De hogy a kúttulajdonosok el tudják dönteni, valóban nincs-e teendőjük, ahhoz meg kell mérni a kutat, illetve meg kell kérdezni a jegyzőt.

Szajki Bálint / 24.hu

A jegyzőnek ugyanis tudnia kell, hogy az adott településen hol van a talajvíztartó réteg alsó határa, hiszen legfeljebb ilyen mély kutakra adhatott eddig engedélyt – mondta az MVE elnöke, Rózsa Attila a 24.hu-nak. Ha a kutunk nem éri el ezt a mélységet, valóban nincs teendőnk. Amennyiben igen, a kutunkat a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságon még 2023. év végéig engedélyeztetnünk kell, egyébként – a 2023. év végén lejáró moratórium miatt – vízgazdálkodási bírság kivetésére számíthatunk.

Az MVE elnöke kiemelte azt is, milyen fura helyzet alakult ki a törvénymódosítással.

  • A jelenlegi eljárásrend szerint ugyanis még minden kút létesítése, üzemeltetése engedélyköteles.
  • 2024. január elsejétől viszont már nem mindegyik kútra kell engedély, bejelentés.

Vagyis fél évig még büntethető, ha valaki nem tesz eleget a kötelezettségének.

De ugyan ki foglalkozna vele, ha fél év múlva már érvényét veszíti a kötelezettség?

A 2024. január 1. után létesítendő háztartási, illetve mezőgazdasági talajvízkutak esetében fontos lesz azok vízvédelmi szempontú elhelyezkedése. Mint a táblázatok mutatják, az engedélyezés mikéntje, illetve az engedélyezés alóli mentesség az elhelyezkedés függvényében eltérő lesz. Lesznek olyan új kutak, melyek létesítésénél lesznek kötelezettségek – kútmélységtől és elhelyezkedéstől függően –, amiket a táblázatok is rögzítenek. A háztartási kutaknál például csak a kockázatmentes területeken, a talajvíz megcsapolásakor nem kell majd sem bejelentés, sem engedélyeztetés. A kockázatos területeken létesítendő új háztartási talajvízkutakra viszont bejelentési és hatósági jóváhagyási kötelezettséget írtak elő.

Mezőgazdasági kutak

A hatályos törvény szerint a 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági célú kút fennmaradásához nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés – írta megkeresésünkre a Nemzeti Földügyi Központ (NFK).

Az ilyen kutak létesítését, üzemeltetését és megszüntetését azonban 2024. január 1-je után a vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken előzetesen be kell jelenteni az öntözési igazgatási szerv részére. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő, mezőgazdasági célú kút a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető. A mezőgazdasági célú kút kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését és haszonállat-állománya ellátását szolgálhatja. Az országos vízügyi igazgatási szerv vízkészletvédelmi országtérképet készít a kockázatos és kockázatmentes területekről, amelyet 2023. augusztus 31-éig, kell közzétennie.

A jogszabály 2024. január 1-jét követően az  NFK-hoz delegálta a haszonállat-állomány ellátásának hatáskörét.

Fekete kutak

Azt eddig is leírták a jogszabályok, hogyan kell műszakilag megfelelően kialakítani egy kutat, mégis rengeteg olyan kút lehet, amelyeknél nem megfelelő a kialakítás, mert a szabályok betartatásával az illegális kútfúrások során nem foglalkoztak. Mint Rózsa Attila elmondta, ezen a mostani jogszabály sem változtat – nem ír elő kötelezettséget arra, hogyha egy kút nem megfelelő műszakilag, akkor a kialakítását korrigálni kellene. Márpedig a műszakilag nem megfelelő kutak, mint írtuk, veszélyeztetik a felszín alatti vízkészlet minőségét.

Az új jogszabály nem segít abban, hogy a mintegy egymillió, engedély nélkül létesített kút állapotát fel lehessen mérni, a belőlük történő vízkivételt nyilván lehessen tartani – pedig erre vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nagy szükség lenne. Ezen kutak nagyobb része marad továbbra is a fekete szférában:

a jogalkotó kvázi tudni sem akar róluk, így hatósági kontroll továbbra sem várható.

Nem valószínű, hogy ezen segíteni fog az, hogy a jogszabály indoklása szerint a KSH népszámláláskor a kutakra is rá fog kérdezni – tette hozzá.

Az MVE vizsgálatot kér

Az MVE honlapján azt írja, a törvénymódosítás szakmai és alkotmányossági hibái miatt tervezik, hogy más szakmai szervezetekkel karöltve az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordulnak, vizsgálatot kérnek.

Az MVE továbbra is a Magyar Mérnöki Kamara eredeti koncepcióját támogatná – a kútrendezés munkacsoport 2020-as javaslata alapján kétlépcsős kútlegalizálást szorgalmaznak. Először egyszerű bejelentést (a kút típusát, mélységét, felhasználási célját megadva), kútszámbavétel céljából meghatározott ideig. Aztán, aki bejelenti határidőre a kútját, a javaslat szerint állami támogatást igényelhessen a legalizáláshoz. A javaslatban rögzítették azt is, hogy vitathatatlan az állam felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában.

A kútfúrók fontosnak tartják továbbá a vízkútfúró névjegyzék megalkotását, ami megfelelő alapokhoz (szakmai végzettséghez és műszaki feltételekhez) kötné e tevékenység végzését, és segítséget nyújthatna a megrendelők számára a kivitelező megalapozott kiválasztásához.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik