A 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll
– mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésén az MTI szemléje szerint, amikor a képviselők a 2024-es költségvetéséről folytatottak vitát.
Varga úgy érvelt hogy Ukrajnában egyre elhúzódó és egyre brutálisabb háború zajlik, és ilyen időkben kiemelt jelentősége van a stabilitásnak és a tervezhetőségnek. Az időzítéssel kapcsolatban kiemelte, fontos, hogy mind a családok, mind pedig a vállalkozások, érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány jövő évre vonatkozó kilátásait, tervezett lépéseit, főbb célkitűzéseit, ezért idén is követik azt a 9 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé.
Varga úgy látja, hogy egy háborús időszakban folyamatosan bekövetkeznek váratlan események, de ahelyett, hogy a vihar elvonulására várnánk, alkalmazkodni kell a viharos körülményekhez. Éppen ezért olyan költségvetést terveztek, ami az ígéretek szerint számol az ismert veszélyekkel, mindenek előtt a háború elhúzódásával. A miniszter aztán arról kezdett beszélni, hogy Magyarországnak több fronton kell kihívásokkal szembenéznie, hiszen az elhúzódó háborút tetézi, hogy „az elhibázott brüsszeli szankciók” „súlyos energiaválságot idéztek elő Európában”. Ennek következtében Magyarország energiaszámlája megnőtt, a rezsivédelem több mint ezer milliárd forintos többletterhet jelent az országnak. Itt emelte ki, hogy a 2024-es költségvetési tervezet
- továbbra is fenntartja a rezsivédelmi rendszert a gazdaság és a családok védelmében;
- biztosítja az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat;
- fenntartja a családtámogatási rendszert, megvédi a már elért teljes foglalkoztatottságot és támogatja a további munkahelyteremtést;
- a jövőbeli gazdasági teljesítmény megalapozása érdekében támogatja a beruházásokat, az innovációt és a területileg kiegyenlített növekedést;
- megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét;
- garantálja a teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását;
- valamint biztosítja a közszférában dolgozók anyagi megbecsülését.
A miniszter megismételte, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy az inflációt az idei év végére egyszámjegyűre csökkentse, és hogy 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet. A kormány 2024-re vonatkozóan 4 százalékos GDP-bővüléssel számol. Utóbbival kapcsolatban Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád úgy fogalmazott, hogy a feltételek kedvező alakulása esetén megvalósulhat a kormány által tervezett 4 százalékos gazdasági növekedés jövőre, de azt számos kockázat övezi. Kovács azt mondta, továbbra is kockázatot jelent az ukrajnai háború és az arra adott uniós válasz, az energiabiztonsági problémák, valamint az európai uniós források folyósításának elhúzódása. Szerinte a fogyasztást bővítheti az infláció 6 százalékra csökkenése, a gazdaság munkaerő-tartaléka ugyanakkor kimerülőben van. Rámutatott egyúttal arra is, hogy a tervezett növekedést a magánszektor beruházásainak növekedése révén kellene elérni, azoknak kellene kompenzálniuk az állami kiadások visszaesését.
A tanács elnöke megerősítette, hogy támogatják az államháztartás egyensúlyának javítására irányuló törekvést, a kormányzati szektor hiányának 3 százalék alá csökkentését, de azt is látják, hogy ezen célok megvalósulását is kockázat övezi. Ezek közé sorolta, ha nem valósul meg a várt gazdasági növekedés, és elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódóan kevesebb bevétele lesz az államnak. Ugyancsak kockázat, hogy a költségvetési szervek dologi kiadásai elmaradnak az áremelkedéstől, ami nem tervezett kiadásokat tehet szükségessé.
A tanács szerint a bevételek és kiadások tervezésekor a ható tényezők többségét figyelembe vették, több tétel azonban szerinte további intézkedést tesz szükségessé. Az elnök szerint például nem indokolt a társasági adó növekedésének tervezése. Mint mondta, a kiadásoknál látszik a kormányzati cél, a honvédelem erősítése, a családok támogatása, az idős emberek védelme és a közszolgáltatás egyes területein dolgozók megbecsülése, ugyanakkor szerinte az intézmények fenntarthatósága kockázatos. A tanács ugyancsak veszélyt látott az önkormányzatok működésében.
