A Nyugdíjguru alapítója a portál kérdésére elmondta, a tavalyi emelés mértéke annak ellenére megfelel törvény betűjének, hogy csökkent a nyugdíjak reálértéke. Ennek a következő a magyarázata: a jogszabály szerint az év elején annyival kell emelni a nyugdíjak mértékét, amennyi a várható infláció értéke, pontosabban amekkora értékkel a kormány számol a költségvetésben.
A törvény arról is rendelkezik, hogy meg kell vizsgálni, az év első nyolc hónapjában, azaz január és augusztus között mekkora volt az infláció mértéke. Amennyiben ez alapján arra lehet következtetni, hogy az év egészében a nyugdíjas infláció nagyobb lesz, mint az év elején adott emelés, akkor a várható nyugdíjas infláció mértékéig ki kell egészíteni az időskorúak ellátmányát. Arról viszont nem rendelkezik a törvény, hogy mi a helyzet akkor, ha a pénzromlás szeptemberben megbecsült értékénél nagyobb lesz a tényleges éves infláció. Ez tehát a magyarázata a nyugdíjak reálértékcsökkenésének – értékelt Farkas András.
A kormány az idei évben annak ellenére is 15 százalékos éves inflációval számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank 15-19 százalékos sávban várja a pénzromlás várható éves értékét, az elemzők pedig 18-20 százalékos értéket prognosztizálnak. Az év elején a költségvetésben szereplő 15 százalékkal emelték a járadék összegét. Ezzel szemben a nyugdíjas azt látja, hogy az év első három hónapjában 26 százalék felett volt a nyugdíjasinfláció, áprilisban 25 százalék feletti értéket mértek, májusban pedig 22,7 százalékot, vagyis 1,2 százalékponttal magasabb értéket, mint a normál infláció esetében.
Vagyis a nyugdíjasok azzal szembesülnek, hogy miközben 15 százalékos emelést kaptak januárban, jelentősen 20 százalék feletti az őket érintő infláció mértéke.
