Nem a spórolás miatt módosíthatta a kormány az autópálya-koncessziós szerződést, hanem azért, mert attól tarthat, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásként fogja kezelni a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó konzorciumnak történő kifizetéseket – értesült a Szabad Európa.
Emlékeztetnek: a Miniszterelnöki Kabinetiroda május 8-án adott ki egy közleményt, amely szerint a kormány felülvizsgálta a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, és a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött. Másnap, május 9-én a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberhez köthető Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, Szimicsku László azt mondta az RTL-nek, hogy a szerződésmódosítás az M1-es autópálya kétszer három sávossá történő bővítését érinti, ezt idén nem kezdik el, két évig csúsztatják. Az új szerződés alapján 2025 szeptemberéig kell elkezdeniük, és egyebek között az építéshez kapcsolódó kisajátítások költségein spórolhatnak.
A Szabad Európa értesülése szerint a módosításnak más oka is volt, nagy valószínűség szerint köze lehet hozzá az Európai Bizottság vizsgálatának is. Mint ismert, az EB belső piaci főigazgatósága vizsgálja, hogy a kormány milyen körülmények között adta 35 évre koncesszióba kormányközeli üzletembereknek a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét.
Egy, a Szabad Európának nyilatkozó szakértőt a közfeladat és közszolgáltatás megjelenése az Altmark-ügyre emlékezteti. Az Európai Bíróság 2003-ban az Altmark Trans-ügyben hozott ítéletével alapvetően megváltoztatta az uniós tagállamok állami támogatásával kapcsolatos gyakorlatát. Egy tanulmány szerint a korábbi nem volt egyértelmű a tekintetben, hogy a közszolgáltatások állami finanszírozását állami támogatásnak tekintette-e, vagy sem. Nagy kérdés, hogy a brüsszeli vizsgálat során elég lesz-e azzal érvelnie a magyar kormánynak, hogy az autópálya-kezelést közfeladattá nyilvánította.
Mint ismert, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet szerint az autópályák üzemeltetése esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek – írja a Szabad Európa.
