Gazdaság europoli

Navracsics elárulta, mire akarja költeni a kormány a 3300 milliárd forintos hitelt

Bár korábban azt mondta a kormány, hogy Magyarországnak nincs szüksége az EU-s helyreállítási alap (RRF) hitel részére, Navracsics Tibor szerint „az már régen volt.”

Mint ismert, a területfejlesztési miniszter hétfőn jelentette be, hogy mégis igényt tart hazánk a 3300 milliárd forintos hitelre. A tárcavezető most az RTL Híradónak azt mondta, folyamatosan értékelték a helyzetet a választások óta, illetve mióta ez a kormány megalakult.

Mindvégig úgy gondoltuk, hogy majd a határidő érkeztekor értékeljük, hogy milyen a gazdasági helyzet, megéri-e, szükséges-e felvenni ezt a hitelt. Az Európai Bizottság azt kérte tőlünk és az összes tagállamtól, hogy március végéig jelezzük előzetesen hogy várhatóan igényt tartunk-e majd a hitelrészre. A munkamegosztás a kormányon belül úgy alakul, hogy Lantos Csaba felelős a hiteltárgyalások tartalmi részéért, a tárgyalások lebonyolításáért pedig én

– fogalmazott, hozzátéve, hogy most alakítják a pozíciót, indulnak a tárgyalások, és a nyár végére fejezik be őket.

Arra a kérdésre, mire akarják költeni ezt a pénzt, Navracsics úgy felelt, Lantos Csaba kijelölése is már árulkodó ebből a szempontból.

Közölte: alapvetően energetikai projektekre szeretnék költeni a hitelt, olyan nagy projektekre, amelyek lehetővé teszik az energiaellátás diverzifikálását. Azt akarják, hogy Magyarország ne egyoldalúan függjön az orosz gáztól, hanem lehetőség szerint jobban ki tudjuk használni a lehetőségeket. Ezen kívül pedig az infrastruktúra korszerűsítését célzó projektekre is fog jutni a pénzből elmondása szerint.

Navracsics úgy fogalmazott, ő hagyományosan az optimistább áramlatához tartozik a magyar politikának: abban bízik, hogy a most megtett lépések pozitív értékelést kapnak majd, és a nyár folyamán megérkeznek az első európai uniós részletek.

A rossz hírem az, hogy részletekben fizet az Európai Unió, eddig is részletekben fizetett. Egyfajta utófinanszírozás van: tehát mi elküldjük a számlákat a már elvégzett projektekről és programokról, és ezeket az Európai Unió megtéríti. Ilyen értelemben már a magyar költségvetés előfinanszírozott projekteket, hiszen a területi operatív program pluszon vagy a GINOP+-on belül már számos felhívás jelent meg, nyertesek is vannak, zajlanak a projektek.  Én abban bízom, hogy továbbra is tudjuk folytatni a jó együttműködést az Európai Bizottsággal, és nem lesz akadálya a folyamatos finanszírozásnak

– közölte.

Az Erasmus-program ügyével kapcsolatban nincsenek újabb feltételek, az eredeti feltételek egyes részeinek a pontosítsa zajlik. A miniszter példaként említette, hogy az Európai Bizottság ígérte már többször, hogy a hivatali összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseknél pontosan megmondja – miközben a politikai pozíciók viszonylag világosnak tűnnek –, hogy hol látnak ők összeférhetetlenségi problémát a közigazgatáson belüli pozícióknál.

Várjuk még, hogy ezt elküldjék, mert ennek megfelelően fogunk majd változásokat végrehajtani

– mondta.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik