2023. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette a KSH, megjegyezve, hogy jelentős bázishatás mellett lett ez az eredmény. Ezzel arra utalhattak, hogy tavaly márciusban még 17 százalék feletti volt az éves forgalomnövekedés a vásárolt mennyiséget nézve. A kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberben kezdett el csökkenni, idén februárban már 10,1 százalékos éves mínuszban volt – a márciusi éves eredmény tehát az előző havinál is gyengébb.
Nézzük a részleteket:
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3 százalékkal csökkent az értékesített termékek mennyisége,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3 százalékkal lett kisebb az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
2023. márciusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1511 milliárd forintot ért el, ennek 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
2023. január–márciusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 9,5 százalékkal csökkent. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,1 százalékkal kisebb lett az értékesítés volumene.
Vastagon érződik az infláció hatása
A háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra is markáns szeletet harap ki az Európa-bajnok infláció – írta a friss KSH adatokat kommentálva az Erste makrogazdasági elemzője. Nagy János kiemelte, az extrém magas élelmiszer-drágulás bár már elkezdett lassulni, egyértelműen látszik ezen termékek eladásainak 10,3 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma közel két számjegyű visszaesést produkált az első tavaszi hónapban. Az üzemanyag-forgalom megközelítőleg a várakozásuknak megfelelően, 30 százalék körüli mértékben mérséklődött márciusban.
A tavalyi év első felében árstopokkal és jelentős fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisát – főként áprilisban – nehéz lesz szerinte jelen körülmények között megközelíteni, így a következő hónapban is vélhetően a mostanihoz hasonló számokkal szembesülhetünk a kiskereskedelemben. Ugyanakkor a továbbra is messze két számjegyű bérkiáramlás és mérsékelt energiaárak, valamint a fokozatosan mérséklődő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre tehető felívelésnek. Pozitívumként értékelhető, hogy márciusban havi alapon már nőtt a forgalom, ugyanakkor a kedvező elmozdulás trendszerűségét csak a következő hónapok adatainak ismeretében erősíthetjük meg – tette hozzá.
A régióban nálunk volt a legnagyobb a forgalomcsökkenés
A kiskereskedelmi forgalom márciusi drasztikus csökkenése a magas infláció (márciusban 25,2% év/év), illetve a gazdasági teljesítmény első negyedévben tapasztalt további romlása miatt volt borítékolható – kommentált az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Kiss Péter kiemelte, a régiós adatok alapján szoros a kapcsolat az infláció és a kiskereskedelmi forgalom között. Úgy tűnik, minél nagyobb az infláció egy országban, annál jobban visszaesett eddig a boltok forgalmának volumene.
Forrás: Bloomberg (a márciusi magyar adat megjelenésekor a többi ország adata még nem ismert).
A régiós – és zömmel az európai adatok alapján is – az rajzolódik ki, hogy ahol volt érdemi inflációcsökkenés az elmúlt hónapokban, ott a kiskereskedelmi forgalom élénkülése is elindult. Érdemi lassulásra itthon csak a nyári hónapoktól számítanak, amikor 20 százalék környékére eshet vissza a pénzromlás üteme, majd év végére 10 százalék alá csökkenhet a lakossági árindex növekedése.
