Megüzente a kormány: csak ekkor tárgyalhatja a parlament a költségvetést

Január 23-ra hívta össze az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülését Vajda Zoltán, a testület MSZP-s elnöke, aki meghívta az eseményre Varga Mihály pénzügyminisztert, Matolcsy György MNB-elnököt, valamint Kovács Árpádot, a Költségvetési Tanács elnökét, továbbá Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét.

Ám a meghívottak egyike sem látogatott az ülésre, helyettük Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára érkezett meg, ő ugyanakkor a maga módján igyekezett minden felmerülő kérdésre választ adni.

Mint emlékezetes: a kormány tavaly év végén már rendeletben elfogadta a „rezsivédelem költségvetésének” titulált 2023-as büdzsét, ami számos tekintetben hiányos volt. A múlt héten aztán Varga Mihály benyújtotta a parlamentnek a megszokott formában, némileg kiegészítve az idei büdzsé tervezetét, amely immár a dokumentum harmadik változata. Ez a lépéssorozat a rendszerváltás utáni magyar történelemben példátlan – nemcsak abban a tekintetben, hogy az aktuális költségvetés rendeleti úton, az Országgyűlés mellőzésével lépjen hatályba, hanem abban is, hogy a parlament elé terjesztett tervezet megvitatása és megszavazása ugyanabban az évben történjen meg, amire a büdzsé vonatkozik.

Az ülésen Banai határozott stílusban magyarázta, miért volt szükség erre a metódusra, és hogy milyen eljárásrend szerint tárgyalják majd a jövő költségvetést:

„A hatályos alaptörvényi rendelkezések szerint veszélyhelyzetben a kormánynak lehetősége van az indokolt mértékig a veszélyhelyzeti időszakban a törvényeket veszélyhelyzeti rendelettel módosítani. Ezzel a lehetőségével élt a pandémia alatt is a kabinet. Hiszen, amikor a Covid-járvány miatt azonnali beavatkozásra volt szükség, teljesen más makrogazdasági, költségvetési feltételekkel szembesültünk gyakorlatilag egyik napról a másikra, mint azt korábban láttuk. Ezért célszerű volt a veszélyhelyzeti rendelet eszközével élni. Ez a mostani gyakorlat pedig megfelel annak, amit már egyszer láthattunk. Márpedig senki nem kifogásolta semmilyen fórumon, hogy jogszerűen járt el a kormányzat, amikor a pandémia alatt a veszélyhelyzeti rendeletet megalkotta” – szögezte le.

Az államtitkár szerint most háborús veszélyhelyzet van, s úgy látják, hogy drasztikusan más makrogazdasági helyzet alakult ki a jó pár hónappal ezelőtti állapothoz képest, ezért jogszerű volt a kormány lépése, miszerint a júniusban elfogadott költségvetés helyett egy év végi veszélyhelyzeti rendeletet alkotott a parlament korábbi döntésével összhangban. Banai indoklása a már ismert kormányzati magyarázatot tartalmazta:

senki, még az Európai Bizottság sem gondolta, hogy az uniós szankciók ilyen súlyos hatásokkal járnak majd, s hogy ennyire meg fog változni a gazdasági környezet.

Ezzel együtt az Országgyűlésnek meg lesz a lehetősége arra, hogy a veszélyhelyzeti rendelet tartalmával egyező törvényjavaslatról normál feltételek között, normál eljárásban a parlament előtt véleményt formáljon. Nyilvánvaló, hogy egy költségvetési törvénytervezetet nem lehet sürgős eljárásban megvitatni, tehát kellő idő áll majd rendelkezésre minden egyes részlet kitárgyalására – jelentette ki.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a parlament a február 27-én kezdődő ülésszakon – a meghatározott rend szerint – egy 4-6 hetes időszakban, általános vita keretében fogja megtárgyalni a költségvetést. Ekkor működik majd a törvényalkotási bizottság, és lehetőség lesz egyéni képviselői indítványok benyújtására is, vagyis a büdzsé tárgyalása nem csak formális lesz majd.

Azonban a parlament csak április elejére hozhat törvény erejű döntést a büdzséről, tehát bő három hónappal azután, hogy a veszélyhelyzeti rendelet már életbe lépett. Ezzel Magyarország hónapokig olyan keretek között fog működni, amelybe a parlamentnek semmilyen beleszólása nem volt.

Záporoztak az ellenzéki kritikák

„Nyár óta volt 6 hónap, amikor a parlament megvitathatta volna ezt a büdzsét, és a költségvetési bizottság ellenzéki tagjai azt is felajánlották, hogy decemberben az ünnepek előtt szívesen beülnek tárgyalni róla” – emlékeztetett Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Úgy fogalmazott a parlamenti munka számonkérése nem csak egy demokratikus humbug, hanem például a szociális intézmények rezsitámogatása új elemként jelenik meg a költségvetésben, amelyről maguk az intézmények sem tudják, hogy pontosan mit jelent.

Így a fűtési szezon után fogják elfogadni azt a törvényt, amelynek alapján a szociális intézményeknek terveznie kell majd ezzel a támogatási formával. Hogyan lehet egy intézménynek így tervezni a saját költségvetését?

– tette fel a kérdést.

Értékelése szerint ezzel a döntéssorozattal sokadszorra húznak bohócsipkát a parlament kupolájára.

„A parlament megkerülésével még az egypártrendszerben sem alkottak költségvetést. A folyamatosan alkalmazott veszélyhelyzeti jogrend egy autokrata jogrend, a kabinet pedig önmaga által kreált válságokat menedzsel” – fogalmazott Tóth Endre, a Momentum képviselője.

Ander Balázs, a Jobbik képviselője szerint a költségvetési „balhét” egy szakmai szempontból kompetens államtitkárral viteti el a kormány. Ám arra figyelmeztetett: a büdzsé rendkívüli és szokatlan elfogadása

Brüsszelnek is ürügyet adhat arra, hogy az uniós pénzek ne érkezzenek vagy ne időben érkezzenek meg Magyarországra.

Vajda Zoltán bizottsági elnök kritizálta azt a gyakorlatot, hogy a kormány rendszeresen évközben módosítja a büdzsét, és szerinte az sem szerencsés, hogy „füstös szobákban”, de meglehet, hogy egy „felcsúti mosókonyhában” döntenek az ország pénzügyeit érintő kérdésekről a nyilvánosság kizárásával.