Mekkorát dobna az inflációs rátán, amennyiben a kormány egyik hónapról a másikra kivezetné az árstopokat az élelmiszeripari termékeknél? Ezzel kapcsolatban jelentős szórás érzékeltünk az elemzői becsléseknél, egyetértés csak abban mutatkozott, hogy nem lehet pontos meghatározást adni. Az Agrárminisztérium bejelentette, hogy április 30-ig érvényes az élelmiszer-árstop, a továbbiakról pedig áprilisban dönt a kabinet. A kivezetés esélyes lehet, hiszen a Magyar Nemzeti Bank mellett már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is ezt szorgalmazza, nem szólva a fideszes országgyűlési képviselő, Győrffy Balázs vezette agrárkamaráról, amely szerint „a magyar piaci pozíciók megmaradását az árstop mihamarabbi kivezetése is segítheti”.
Az árstopos termékek körülbelül 3 százalékos súllyal szerepelnek a teljes fogyasztói kosárban, s ha áprilisban elengednék ezt a rendszert, az körülbelül 0,3-0,4 százalékponttal emelné meg a teljes inflációt – becsülte lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ennél csak enyhén magasabb, 0,5 százalékpontos mértékűre taksálta a várható emelkedés mértékét Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Ezektől eltérő becsléssel állt elő Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint havi szinten 1-1,5 százalékpontos többletemelkedést okozna a fogyasztói árindexben, ha az ársapkákat kivezetnék. Csak az élelmiszerkosárra vetítve ez az inflációs növekmény plusz 5,1 százalékpont lenne. Számítása szerint 2022-ben a teljes inflációs kosár 8,2 százalékát tették ki az árstopos termékek.
Kevesen tudják, sokan érzik: az árstopos termékkörben is volt áremelkedés
Török számítása arra épül, hogy egyesével megvizsgálta a KSH átlagárait az érintett termékeknél, majd ezeket összevetette a lehetséges helyettesítő termékek átlagáraival. Ennek oka, hogy az árstopos jószágoknak jelenleg nincs piaci ára Magyarországon, ezért hasonló termékek alapján igyekezett következtetni, hogy normál viszonyok között mennyivel drágultak volna. Például az ársapkás sertéscomb havi kilónkénti átlagára 2021 októbere óta 1420 forintról 1580 forintra, vagyis körülbelül 11 százalékkal emelkedett 2022 decemberéig, miközben a helyettesítő termékek ára körülbelül 50–60 százalékkal nőtt. A csirkemellnél 1600 forint/kilogramm áron lett meghúzva az árstop, és tavaly decemberben 1730 forint volt az átlagár, ami 8 százalékos emelkedés. Ezzel szemben a helyettesítő termékek, például a pulykamell esetében a drágulás 65–75 százalék körül alakult.
Az enyhe drágulásnak az oka, hogy az árstopos termékkörön belül sem minden egyes termékre vonatkozott a hatósági ár, így a kereskedők meglévő kiskapukat használhattak ki. Például a GMO-mentes termelésben felnevelt, tanyasi baromfiból származó csirkemellre nem érvényes a rögzített ár, ám a kommersz csirkemellre igen. Ugyanígy a finomliszt igen, de az omlós süteményekhez való liszt nem hatósági áras. Az árstopban érintett nyolc alapvető élelmiszer-kategória közül egyetlen van, ahol 2022 végén az árak nem haladták meg a 2021 októberit, ez a kristálycukor – hívta fel a figyelmet Török Zoltán.
Emiatt könnyen előfordulhat, hogy kilónként 2500-3000 forintos sertéscombba botlunk a boltokban, az árérzékeny vevő dolga ezért csak annyi, hogy föllelje a rögzített áras termékeket. Már, ha egyáltalán talál még olyat.
Vastagon fogott a boltosok ceruzája
Az árstopok kivezetésének leghamarabb jelentkező piaci előnye az lenne, hogy megszűnnének a hiányjelenségek. Így leegyszerűsítve áprilisban a kabinet már csak azt fogja mérlegelni, hogy melyik dühíti jobban a választópolgárokat: ha nincs krumpli a boltban, vagy ha drágán adják a krumplit?
Sőt, 2022-ben az volt a tapasztalat az élelmiszer-kiskereskedelemben, hogy a hétről hétre kötelezően betárolandó árstopos termékeken egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek el a kereskedők. Ez több csatornán keresztül oda vezetett, hogy a hatósági áron kívül eső termék valószínűleg a szükségesnél és indokoltnál nagyobb mértékben drágultak – állítja.
Magyarországon az élelmiszerinfláció érdemben magasabb volt, mint bármely EU-s tagállamban. Statisztikailag nem alátámasztható, csak a piaci szereplők informális üzeneteire alapuló, anekdotikus bizonyítékok vannak arra, hogy az árstop magasabb inflációt okozott, mint amekkora akkor lett volna, ha nem vezetik be. Ennek oka, hogy a kieső árrést más termékekre hárították át.
A tavalyi évet az jellemezte, hogy a választás utáni pénzköltés nagyon komoly lakossági keresletet generált. Ezzel párhuzamosan a kormányzat a multinacionális kiskereskedelmi láncokra különféle sarcokat vetett ki: a jelentős mértékű extraprofitadó és az ársapkák mellett például a lejáró szavatossági idejű termékekre is szabályokat hozott (bár mint megírtuk, az élelmiszermentő programból egyelőre semmi sem lett). A kereskedők felett Damoklész kardjaként lebegett az, hogy vajon mekkora mértékű profitot vonnak el tőlük a továbbiakban – részletezte az elemző. Érdemes tudni, hogy a kiskereskedelmi adóból a tavalyi első 11 hónapban közel 150 milliárd forintot szedtek be, majdnem kétszer annyit, mint az előirányzat volt.
Ráadásul mindez egy olyan időszakban következett be, amikor a cégek folyamatos költségoldali sokkokkal találkoztak, így az aszállyal, a nyersanyagár-robbanással és a rohamosan gyengülő forintárfolyammal. Ilyen környezetben teljesen normális kereskedői magatartás, ha egy szereplő az mondja, hogy nem hajlandó „benyelni” az árstop veszteségeit, és mivel élénk a kereslet, megteheti, hogy akár a vesztesége dupláját áthárítsa más termékekre.
Amennyiben itt normális piaci viszonyok működnek, és a kormány nem avatkozik bele sem az árak, sem a szabályozás oldaláról a szektor életébe, akkor nagy valószínűséggel állítható, hogy ennél kisebb lett volna az élelmiszerár- emelkedés – figyelmeztetett a CIB szakértője.
A kereskedők busásan „szétporlasztották” az összes többi terméken a hatósági áras termékeken elszenvedett veszteséget. Jellemzően minimum akkora mértékben, amekkora a tényleges kiesésük volt. Ezt a megváltozott környezetben könnyen meg is tehették. A koronavírus-járványt és a nyomában fellépő inflációs spirált megelőzően egy alacsony, kevéssé változékony inflációs környezet volt jellemző, erős versennyel. Akkoriban a kiskereskedők évente egy-két alkalommal árazták át termékeiket, jellemzően akkor, ha muszáj volt. A vállalatok a piaci rész megtartására és némi növelésére törekedtek elfogadható profitráták mellett, az átárazások fő iránya pedig az akciózás volt.
Ezt mára felváltotta egy extrém magas, nagyon gyorsan változó inflációs környezet, ami lényegében összehasonlíthatatlanná tette az árakat. Ezzel a kereskedők könnyebben tudnak átárazni, anélkül, hogy versenyhátrányba kerülnének.
Nem várható, hogy a kivezetés sokkoló lesz
Az elemzők szerint az árstop kivezetése semmiképp sem fog korrekciót eredményezni azon termékek áránál, amelyeket a veszteségek miatt drágítottak meg. Ellenben az sem valószínű, hogy a kereskedők hirtelen szabadítják rá a megnövekedett árakat a vevőkre, hanem marketingmegfontolásból, immár szélesebb árukészlet mellett akciókat hirdetnek az érintett termékekre – jelezte előre Török Zoltán.
Bár az árak felszabadításával brutális mértékben drágulhatnak ezek a termékek, a fogyasztói árindexben ez nem fog látványosan megjelenni. Ennek oka, hogy a kormány várhatóan akkorra időzíti a kivezetést, amikor már egyértelmű jelei vannak az infláció enyhülésének. A legtöbb előrejelzés szerint egy csökkenő inflációs trendre van kilátás a tavaszi hónapokban – ezt a nyersanyagárak visszaesése és a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása indokolttá teszi – és az árstopok megszűntetése csak ezt a csökkenő trendet akaszthatja meg. Vagyis az infláció a lehetségeshez képest kevésbé tud majd mérséklődni a kivezetést követő néhány hónapban.
Az év végi 24,5 százalék után 2023 májusában már csak 21,7 százalék lehet a pénzromlás üteme a K&H Bank prognózisa szerint. Vagyis, ha áprilisban történne meg a kivezetés, akkor az infláció 22,2 százalékra emelkedne – kalkulált Németh Dávid.
