A hazai kutakon évente 5-6 milliárd köbméter benzint és gázolajat adnak el. Ilyen mennyiség mellett a szerdán életbelépő nagyjából 180-200 forintos áremelés durván 200 milliárd forintos többlet áfabevételt jelent. Persze a fogyasztók egy elég jelentős része eddig is piaci áron tankolt, így a tényleges adóbevétel-növekedés ennél kisebb lesz, de így is meglehet a százmilliárdos nagyságrend – olvasható a portálon.
Ez ráadásul jó eséllyel csak a kisebb tétel: ha a Mol orosz olajon elért többletnyereségét is elvonja az állam, abból ennél is nagyobb összeg folyhat be. Márpedig Orbán Viktor Facebook-oldalán már be is jelentette, hogy erre készül a kormányzat, szerda este pedig megjelent a rendelet, amely a Mol addigi 40 százalékos különadóját 95 százalékra emelte.
Magyarul annyi történik, hogy míg eddig a szárnyaló profit révén részben a Molhoz, a 480-as benzinnel pedig részben a lakossághoz került a háború miatt olcsó orosz olaj haszna, addig a jövőben ezt teljes egészében az állam fölözheti le. (Az Európában egyedüliként a Mol által vásárolt orosz olaj ára a háború kitörése óta 20-25 százalékkal alacsonyabb a nyugati olajokénál.)
Ezzel párhuzamosan pedig helyreállhat a piac rendje, visszatérhet az üzemanyagimport az országba, és megszűnhetnek az ellátási gondok. Azaz, ha drágán is, de legalább lesz benzin.
Ráadásul a hatósági ár kivezetésével párhuzamosan a jövedéki adónál megszüntették az addigi 25 forintos mérséklést, így visszaállt a korábbi, magasabb szint: a benzinnél literenként 120, a gázolajnál 110,35 forint. Mivel ezután még áfát is kell fizetni, ez a lépés önmagában mintegy 160 milliárd többletbevételhez juttatja éves szinten az államot.
A portfolio.hu számításai szerint ebből, a teljes egészében Mol által fizetendő extraprofitadóból 470-480 milliárd forintos bevételhez jut az állami költségvetés éves szinten. A 2023-as év egészére vetítve a mostani változás költségvetési vonzatát, úgy becsülik, hogy a kormány ezzel az intézkedésével talált most 210-220 milliárd forintnyi többletbevételt jövőre.
A G7.hu szerint mivel a költségvetési hatás elsősorban a 2023-as büdzsét érinti majd, emiatt nyugodtan megvárhatta volna a kormányzat az eredetileg ígért december végi határidőt is. Az uniós szankciók azonban remek alkalmat teremtettek a kiugrásra, hiszen így egy az egyben ezekre lehet fogni az ársapka elengedését. Valószínűleg ezért léptek gyorsan (ahogy a fentiekből látszik, valószínűleg túl gyorsan is), hiszen ha megvárják az év végét, akkor sokkal nehezebb egy egy hónappal korábbi intézkedéshez kötni a dolgot.
Bár az este fél tízes kormányinfó kapkodásra is utalhatna, az azt követő összehangolt kommunikáció és a további döntések sokkal inkább azt mutatják, hogy egy előre megtervezett lépésről lehet szó. A késő esti bejelentés ráadásul azt is segítette, hogy az utolsó órákban kevésbé rohanják meg a kutakat az emberek, hiszen egyrészt sok töltőállomás már zárva volt, másrészt az emberek jelentős része csak reggel értesült a változásokról.
