Balázs Attila / MTI
Gazdaság

Még egy lapáttal rátett az élelmiszerdrágulás szeptemberben, száguld a kenyér és a sajt ára

A szeptemberi átlagos 20,1 százalékos éves szintű dráguláson belül az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedése a legerőteljesebb. A rezsiárak emelkedése újdonság, de az élelmiszerek már hónapok óta egyre gyorsuló ütemben drágulnak. Januárban még 10,1 százalékos volt az élelmiszereknél az éves átlagos drágulás, innen jutottunk el szeptemberre a 35,2 százalékig.

A januári inflációs jelentésben még az számított a csúcsnak, hogy az étolaj 33,4 százalékkal került többe, mint egy éve – ekkora drágulás mostanra már csak átlag körülinek tekinthető. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi összegző jelentése szerint az élelmiszer-dráguláson belül ennél jóval magasabb áremelkedések voltak, leginkább a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék), a tojás (53,7 százalék) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5 százalékkal az étolaj ára – tették hozzá.

Megnéztük, hogy ehhez képest a termékekre bontott statisztika mit mutat. Itt bizony találhatók olyan élelmiszerek is, amelyek ára majdnem a duplájára emelkedett egy év alatt. A toplista élén a több mint 90 százalékkal dráguló trappista sajt, a lisztek és a félbarna kenyér áll, nyomukban „csak” 80 százalék felett drágulva a vaj, a tejföl és a zsemle.

Azért tüntettük fel az augusztusi árakat is, hogy ne csak az éves drágulás legyen látható, hanem az is, hogy havi szinten mekkora az áremelkedés.

70 százalékkal lett drágább egy év alatt a tejföl, tejes margarin és a sertészsír, 60 százalék feletti áremelkedést mutatott a spagetti, kétfajta tej és a csirkecomb is.

Kiemeljük még azokat az élelmiszereket, melyek több mint felével drágábban kerülhetnek a kosárba, mint tavaly szeptemberben, így a bontott csirkét, a marhahúst, az őrölt kávét, a tojást, a rizst, a csirkeszárnyat és a fejes káposztát, valamint a görögdinnyét.

Összességében a részletes statisztikában található 77 élelmiszer közül 61 az éves átlagos pénzromlásnál nagyobb arányban drágult. Emellett 38 élelmiszernél érezhettek az átlagos élelmiszer-inflációnál is nagyobb drágulást a boltba járók a KSH jelentése alapján.

A rezsicsökkentéssel érintett élelmiszerek ársapkás árai kétségtelenül a drágulási lista végén találhatók, de azért ezek ára sem változatlan tavaly szeptemberhez képest, bő 2-12 százalékos áremelkedés ezeknél is megvalósult.

Mint ismert, idén februártól ársapkát vezettek be több élelmiszernél, a kereskedőknek a tavaly október közepi árat kell tartaniuk. A csirkefarhát azért nem szerepel a táblázatban, mert az nincs benne a részletes KSH-s adatsorban.

Ajánlott videó