Mit tehet, és mit tesz a Kormány az élelmiszerek árának
emelkedése ellen?
Erre kérdésére várt érdemi választ Orbán Viktortól a jobbikos Lukács László György, aki szerint a jelenlegi inflációs szintet – amely kiemelten megmutatkozik az elszabadult élelmiszerárakban – munkabér-növekedéssel, egyéb bevételi források felkutatásával már nem tudja ellensúlyozni a lakosság.
A legtöbben kényszerűségből kevesebb vagy silányabb minőségű élelmiszert vásárolnak, aminek egészségügyi és egyéb kockázatait az ellenzéki képviselő nem taglalta, de kézenfekvő megoldásként a kormányfő figyelmébe ajánlotta, hogy a jelenleginél jóval szélesebb körben élhetnének azzal, hogy ne 27, hanem csak 5 százalékos áfakulcs szerint kelljen adózni.
Nem vitatva, hogy korábban jó néhány termék esetében már élt a Kormány ezzel a lehetőséggel, azt gondolom, a jelen körülmények között nem halogatható tovább, hogy az élelmiszerek adómértéke általában, de kiváltképp a legalapvetőbbnek számító liszt, étolaj, cukor adójának mértéke az előírt minimális szintre csökkenjék.
Lukács László György szerint ennek hiányában nem lehet komolyan venni, hogy megvédik a lakosságot az inflációtól, ezért arról kérdezte a miniszterelnököt,
mikor és milyen mértékben, az élelmiszerek mely további körében kívánják megtenni ezt – a központi költségvetést egyébként vitathatatlanul érzékenyen érintő, ámde – a lakosság számára életbevágó lépést.
A kormányfő nem válaszolt a hozzá intézett kérdésre, ahogy a pénzügyminisztere sem. Varga Mihály megbízásából végül államtitkára a nemzetközi és hazai tapasztalatokra hivatkozva arról írt, hogy
az áfa-csökkentés az újraelosztásnak igen drága és kevéssé hatékony eszköze.
Tállai András szerint az árakat alapvetően nem is az áfakulcs határozza meg, hanem az adott ágazatban lévő verseny, a termelési költségek, egyéb hazai, nemzetközi piaci viszonyok, állategészségügyi vészhelyzetek, az időjárás, a geopolitikai helyzet (pl. az ukrán-orosz háború).
Erre figyelemmel az alacsonyabb fogyasztói árak biztos elérésére nem tekinthető megfelelő eszköznek az áfakulcs csökkentése. Az áfa mérséklésére – ahogyan az elmúlt években több alkalommal is – csak célzott intézkedésként kerülhet sor, azonban egy ilyen intézkedést megelőzően a mindenkori költségvetési mozgásteret is hangsúlyosan figyelembe kell venni.
A pénzügyminisztériumi államtitkár szerint az ellenzéki képviselő által megfogalmazott javaslat úgy venne el forrást a költségvetéstől, hogy közben a fogyasztók ebből nem érzékelnének semmit. Ezért döntöttek úgy, hogy az emberek érdekében az élelmiszerárstop eszközével küzdenek bizonyos alapvető élelmiszerek áremelkedése ellen. Úgy látták, az biztosan érvényesül a fogyasztói árakban, míg ez az áfa csökkentésével nem garantálható.
Közben az RTL.hu éppen arról ír, hogy az ársapkának azért nincs sok értelme, mert az árstoppal érintett termékeken kieső összegeket a kereskedők a vásárlókra terhelik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ez nem is ellenőrizhető most. Molnár László biztos benne, hogy az élelmiszerárstop – mivel a következmények nem a kormányon csattannak – marad október 1-je után is, ahogy az inflációs adatokban sokkal nagyobb súllyal szereplő üzemanyagokra vonatkozó ársapka is, még ha az árküszöböt meg is emelhetik.
